De akkor minek csöcsörésszük magunkat? Cikkünkből sok minden más mellett ez is kiderül!
Miért van az, hogy 14 éves korom óta járok nőgyógyászhoz, de még elvi szinten sem vetődött fel, hogy meg kéne nézni a mellemet, minden rendben van-e? A mell vizsgálatát az évente elvégzett rákszűrés sem tartalmazza, ott csak fizikális vizsgálat, UH-vizsgálat és kenetlevétel zajlik, legalábbis, ha általánosságban beszélünk.
Figyelmeztető jelek
- Kemény csomó vagy vastagodás
- Duzzanat, vörösödés vagy sötét folt, tapintásra meleg érzés
- Alak-, vagy méretbeli elváltozás
- A bőr gödrösödése vagy púposodása
- Viszkető, pikkelyes gyulladás vagy kiütés a mellbimbón
- Behúzódás a mellbimbón vagy más területen
- A mellbimbó befelé fordulása
- Hirtelen kezdődő váladékozás a mellbimbóból
- Szokatlan, nem múló fájdalom egy adott ponton
Mint kiderült, nem is a nőgyógyász feladata a mell (vagy szakszerűbben emlő) vizsgálata, azt egy radiológus végzi ultrahanggal, és/vagy mammográfiás vizsgálattal.A szabályozás szerint a 45-65 éves korosztályt hívják be szervezett népegészségügyi emlőszűrésre, kétévente.
Dr. Forrai Gábor radiológus főorvos, az Európai Emlődiagnosztikai Társaság alelnöke szerint sem a nőgyógyász dolga az emlő vizsgálata. Véleménye szerint a sokszor hangoztatott önvizsgálat is csak abban nyújt segítséget, hogy az ember észrevegye, hogy valamiben eltér a teste a megszokottól.
Tehát a dolog a következőképp néz ki. 45 éves kor előtt az ember vagy beutalót kér a háziorvosától mammográfiára, vagy fizet és elvégezteti a magánrendelők valamelyikében. Ugyanez vonatkozik a 65 év feletti korosztályra is.
Forrai szerint, azért csak 45 éves kortól van a szervezett szűrés, mert se munkaerő- se gépkapacitás nincsen arra, hogy a nagyon fiatal korosztályban előforduló, rendkívül kevés eset szűréssel felderítésre kerüljön. Emlőszűrésre 40 éves kor alatt valóban nincs is szükség, sehol a világon nincs ilyen ajánlás. Sőt, ez a Magyarországon érvényes, 45 éves alsó korhatár a nők számára lényegesen kedvezőbb, mint sok fejlett nyugat-európai országban, ahol a szervezett szűrés 50 éves korban kezdődik.
Mi micsoda?
Van ugye a fizikális vizsgálat, amelyet bármilyen orvos elvégezhet, de az emlődiagnosztika elsősorban a radiológus feladata. Ez az emlő kitapintásával járó vizsgálat. Valamilyen rendellenesség gyanúja esetén további vizsgálatok következnek.
A mammográfiás vizsgálatot a radiológiai osztályokon vagy az emlőszűrő és diagnosztikai központokban végzik. Ebben az esetben a mellekről röntgenvizsgálat készül. Pontosabban megfogalmazva az emlőket "két sugáráteresztő lemez közé szorítják, és ilyen módon minkét mellről két felvételt készítenek", melyeket később egy vagy két független emlődiagnoszta elemez.
Mammográfiával a daganatok, daganatkezdemények mellett ciszták, gyulladások és a sérülések esetleges szövődményei is kimutathatóak. Akiknek implantátumuk van, azok is részt vehetnek mammográfiás vizsgálaton, de persze ilyenkor előre jelezni kell, mert a vizsgálatot náluk más módon végzik. A teljes vizsgálat maximum 30 percet vesz igénybe.
Az emlő ultrahang vizsgálat, ahol egy radiológus szakorvos ultrahanggal végigvizsgálja az emlőt és környékét. Ez azonban nem válthatja ki a mammográfiát, csak kiegészítő módszer, mivel önmagában emlődaganat szűrésre nem alkalmas. 30-35 éves kor felett - akár panasz, akár szűrés miatt kerülnek a mellek vizsgálatra - kötelező a mammográfia elvégzése. Ultrahanggal megtalálhatók a jó- és rosszindulatú daganatok többsége, a tejutak tágulatai, a mirigyállományban zajló gyulladásos folyamatok, illetve a kóros nyirokcsomó megnagyobbodások. Az ultrahang vizsgálat során az emlők állományát és a hónaljárok képleteit is áttekintik. A teljes vizsgálat nagyjából 30 percet vesz igénybe.
Ki veszélyeztett?
Nagyjából mindenki, akinek van melle. Na jó, a helyzet szerencsére nem ennyire drámai, a daganatok.hu szerint évente Magyarországon 5-6000 új emlőrákos beteget fedeznek fel, és 2000 hal bele a betegségbe. Leggyakoribb korosztály az 50-65 éves, de egyre több az ennél fiatalabb beteg. Az átlagos kockázat 8-10 százalék, azaz kb, minden tizedik nő életes során megbetegszik emlőrákban. Fontos tudni ugyanakkor, hogy a mellrák nem kizárólag a nők betegsége: jóval ritkább esetekben bár, de férfiaknál is megjelenhet.
Nem meglepő módon a családi halmozódás is jelzi a kockázatot (gondoljunk csak Angelina Jolie-ra és a családjára), illetve a BRCA1 vagy BRCA2 génmutáció is hajlamosít a betegségre. Erre ma már létezik genetikai vizsgálat, ami viszont nem olcsó, 200.000 Ft körüli összeget kell kifizetni a magánszektorban. Szerencsére a betegség korai felismerése esetén 80 százalékos az 5 éves túlélési arány, míg a későn felfedezett esetben ez az arány már csak 15 százalék.
A legtöbb tehát, amit megtehet, hogy negyven éves kor után extra figyelmet fordit a melleire, és családjának a már veszélyeztetett korba eső nőtagjait is rábeszéli a szűrésre.
