Amit még nem tudtunk a sárgadinnyéről

Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sárgadinnyével a bőrünk tovább őrzi a barnaságát. A gyümölcs jó káliumforrás, ez kedvező a szívünknek. Terhesség és a szoptatás alatt gyakran fogyasszuk, mivel folsavtartalma segíti a magzat idegrendszerének fejlődését. Élettani előnyök és receptek.

A nyári csemegék közül sok gyümölcs képes kissé megosztani a társaságot. De hogy ki melyiket szereti jobban, az természetesen ízlés dolga. A korábbi cikkünkben részletezett görögdinnye után most ismerkedjünk meg a női bevásárló kosarak számára talán sokkal barátságosabb sárgadinnyével is.

Ókori római íróknál

A sárgadinnye Elő- és Közép-Ázsia származik (bár ez is, mint annyi más dolog a világban, vita tárgyát képezi), már vagy 5000 év óta termesztik. A görögdinnyéhez hasonlóan már az egyiptomi sírokból is maradtak ránk emlékek róla. Olvashatunk róla ókori római írók írásaiban is. Érdekes módon Európában hamarabb ismertté vált, mint piros bélű társa. Amerikába pedig Kolumbusz és társai vitték magukkal. Mára már annyira közismert és kedvelt, hogy hiánya igen nagy űrt hagyna maga után a piacon.

A cukordinnye is egyre népszerűbb

Bár elsőre lehet, hogy egyformának tűnnek, de ha jobban megfigyeljük, több fajtát fedezhetünk fel a kínálatban. Ezek nemcsak külalakra lehetnek eltérőek, de különböző íz- és illatharmóniákkal csábítanak. Igen kedveltek a kissé lapított, nem bordázott héjú cukordinnyék, de ezek között is találunk inkább kicsit az ananászra emlékeztető ízűeket. A gyümölcshús pedig akkor is lehet édes, ha nem sárga, hanem inkább zöld, ennek megfelelően sárga- és zöldhúsú fajtákról is beszélhetünk.

Mossuk le a dinnyét, mielőtt alaposan lefedve behűtenénk. Mivel elég kicsi ahhoz, hogy ne legyen belőle maradék, igen gazdaságos éteknek számít. Ha mégis megmaradna, akkor felszeletelve és egyenként becsomagolva a mélyhűtőben is tartósíthatjuk a zamatot egy ideig, de a hűtőben is eláll, csak ne tároljuk ott sokáig, mert romolhat az ízminősége.

Hatóanyagok: terhesség idején ajánlott

Víztartalma hasonló, bár kicsit kevesebb, mint a görögdinnyéé, de mivel egyszerre kevesebbet eszünk belőle, kevésbé járul hozzá a napi folyadékbevitelhez. A szomjunkat ennek ellenére kiválóan olthatja. Szénhidráttartalma viszont nagyobb, ezért azok számára, akiknek a megfelelő vércukorszint elérése, fenntartása különösen fontos, óvakodjanak a túlzottan méretes szeletektől. Miként a görögdinnye és számos egyéb gyümölcs, zöldség, a sárgadinnye is jó káliumforrás. Ez kedvező a szívünknek, de ha veseproblémáink lennének, akkor szintén némi önmérsékletre szorulunk. Családalapítás előtt, a várandósság és a szoptatás alatt gyakran fogyasszunk belőle, mivel folsavtartalma segíti a magzat idegrendszerének egészséges fejlődését és persze a mi szervezetünk számára is létfontosságú vitamin.

Mi az a folsav?

Genetikus szakértőnk korábbi, a magzatvédő vitaminokról írt cikkében kitért a folsavra, vagyis a B11-nek is nevezett, vízben oldódó vitaminra. Ez vérsejtképzéshez, az aminosavak és a nukleinsavak anyagcseréjéhez, valamint a gyomor és bélrendszer épségéhez elengedhetetlen. A leveles zöldségekben, különösen a parajban, valamint a májban és élesztőben is megtalálható. Az elmúlt években nagy folsav kampány indult, amelyben a magzatvédő vitaminok fontosságát hirdették a női magazinokban. Eszerint fogamzás előtt és a terhesség első időszakában kiemelten fontos a folsavpótlás a várandós nő számára, mert azzal több súlyos magzati fejlődési rendellenesség kockázata jelentősen mérsékelhető. A magzat növekedését és fejlődését a sejtosztódás határozza meg. Ilyenkor a folsav bevitele a DNS és RNS szintézisben betöltött szerepe miatt fontos. A hiánya velőcsőzáródási rendellenességeket okozhat a magzatnál az agy és a gerinc kifejlődésekor. Az orvosok a vetélés kockázatának a csökkentése miatt is szokták javasolni a folsav szedését, valamint azért, mert olyan szülési komplikációkat is segít megelőzni, mint a szív fejlődési rendellenességeinek egyes fajtáit, és a végtag deformációkat.

Az A-vitamin előanyagához, a narancssárga színt is adó béta-karotinhoz is hozzájutunk a sárgadinnyéből, amitől bőrünk tovább megőrzi a kellemesen napbarnított színét és ellenállóbb is lesz az UV-sugárzással szemben, emellett még az immunrendszerünket is edzi.

Fotó: Adriana Gutierrez Varela

Érettségi vizsgálat

A megfelelő sárgadinnye kiválasztása ugyanúgy nagy gyakorlatot igényel, mint a görögdinnyéé, de néhány szempontot figyelve hamar kitapasztalhatjuk, mikor nem nyúlunk mellé. Vegyük kézbe a dinnyét és kicsit nyomkodjuk meg a száránál, itt a legkeményebb. Ha már minden nehézség nélkül belenyomhatnánk az ujjunkat, akkor hagyjuk ott, belül már elég romlott. Ha fehéres foltokat látnánk rajta, az a penész jele, tegyük vissza azt a példányt. Amennyiben az ujjpróbára elég keménynek bizonyulna a kiszemeltünk, szagolgassuk is meg ott, ahol nyomkodtuk. A kellemes, intenzív, csábító illatú példány jó választás lesz.

Ahogyan a görögdinnyénél, itt is árulkodó jel lehet a szár (inda) megléte vagy hiánya. Ha még rajta van, akkor ez annak a bizonyítéka, hogy éretlenül szedték le. Jobb az, aminek már leszáradt a szára.

Recepttár

Se szeri, se száma a lehetőségeknek, hogy mit is készítsünk a sárgadinnyéből, ha nyersen fogyasztva már nem mozgatja meg fantáziánkat és ízlelőbimbóinkat.

Kivájva és apróra darabolva vagy karalábévájóval kis gömböket formálva egy üdítő gyümölcssalátában is élvezhetjük. A kivájt, félbe vágott dinnyehájak a gyümölcsös kelyhet is helyettesíthetik.
Házi készítésű turmix, fagylalt, koktél, bólé alapanyagaként igazi vendégváró csemege.
Hidegen, kevés joghurttal vagy tejszínnel krémesre turmixolva máris kész a nyári gyümölcslevesünk, amit tejszínhabrózsával és/vagy vaníliafagylalttal díszítve tálalhatunk. Így egyszerre lehet édes előétel és a desszert is akár.
A meghámozott beléből cukorszirupban megfőzve befőttet és lekvárt is készíthetünk belőle.
Pármai sonkába tekerve, enyhén sózva, borsozva a kimagozott szeleteket igazi mediterrán hangulatú előételt gyárthatunk belőle.
Szárítva, aszalva feldobja a reggeli müzlit is.