Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A vakond az egyik legmegosztóbb állat a kertben. Bár több szempontból is hasznos, sokakat bosszantanak az általa hátrahagyott földkupacok, amelyek belerondíthatnak az ágyásokba vagy a gyepbe. Nem árt azonban tudni, hogy védett állat, ezért bármennyire is zavar a ténykedése, bántanod nem szabad.
A Szentendrei-szigeten, ahol élek, a vakond gyakori vendég. A kertünkben éppen füvesítés után jelent meg, akkor, amikor hosszas küzdelem után végre sikerült kizöldíteni a ház előtti részt. Nem voltam boldog tőle. Miután azonban a vakond táplálékául szolgáló pajorokból rengeteg zöld cserebogár kelt ki, amelyek szinte tarra rágták a cseresznyefánkat, elkezdtem más szemmel tekinteni rá. Megyeri Szabolcs kertészmérnök hozzám hasonlóan a békés együttélésben hisz. Ha ez számodra nem járható út, a következőkből megtudhatod, hogyan tarthatod távol a vakondot a kertedtől.
Barát vagy ellenség?
A közönséges vakond vagy régiesebb nevén vakondok, Magyarországon kifejezetten gyakori faj. A 15-17 centi hosszú állat széles tenyérrel, lapát alakú kezekkel és erőteljes karmokkal rendelkezik, amelyek segítségével könnyedén mozog a földben.
Ha járatában felhalmozódik a föld, fölfelé kezd ásni, majd fejének erős lökéseivel tolja a felszínre a felesleget. Így keletkeznek a vakondtúrások.
A vakond szinte folyamatosan kutat táplálék után, miközben szerteágazó járatrendszert alakít ki, amelynek hossza a 100 métert is meghaladhatja. A járatok jellemzően nincsenek igazán mélyen, réteken és gazosabb telkeken csupán 7-8 centivel vannak a talajszint alatt, míg máshol akár 20-40 centire is lehetnek.
Az állat kivételes vadász. Szaglása rendkívül érzékeny, így a távolból is érzékeli zsákmányát, hegyes orra tapogatóeszközként is szolgál. Hallása szintén kitűnő, könnyedén azonosítja a potenciális zsákmányállatokat, ráadásul meglepően gyorsan mozog.
A vakondot azért is tartják hasznos állatnak, mert számos kártevőt, például a lótetűt és cserebogárpajort is elfogyasztja. Étlapján emellett különféle bogarak, rovarok, csigák szerepelnek, ám legfontosabb táplálékát a giliszták jelentik. Ez már problémásabb, mivel a giliszták nélkülözhetetlenek a megfelelő talajélethez, a vakond pedig elképesztő mennyiséget, napi 60-70 darabot fogyaszt el belőlük, ami azt jelenti, hogy a saját súlyának másfélszeresét is megeszi. Szemléletes adat, hogy
a 10 dekás állat akár 30 kilónyi gilisztát is elfogyaszthat egy évben.
Az elérhető táplálékforrások mindazonáltal nagyban meghatározzák az állat életterét. Csak addig marad egy területen, amíg folyamatos utánpótláshoz jut, majd továbbáll.
Tevékenységének további haszna, hogy átforgatja, lazítja a talajt, és elkeveri benne a korhadó, komposztálódó növényi maradványokat. Ennek hátránya, hogy a veteményesekben, ágyásokban meglazíthatja a növények gyökereit, kiforgathatja azokat a talajból. A vakond valószínűleg akkor sem lesz a barátod, ha kényes vagy az ápolt, rendezett gyepre, hiszen túrásaival rontja az összképet, és folyamatos munkát ad.
Ezt gondolja a kertészmérnök a vakondról
Megyeri Szabolcs okleves kertészmérnök szerint az, hogy mit tesz a vakond a kertben, már nagyon sokat lett taglalva. Megkeresésünkre ezért inkább arról beszélt, hogyan idomul az állat a manapság elterjedt kertekhez.
A 80-as, 90-as években Magyarországon is megjelentek azok a típusú kertek, amelyeknél a rövidre nyírt gyep van középen, körben tuják, és helyenként kavics, fenyőkéreg borítja a talajt. Ez a fajta steril kert olyan, mint egy nappali, csak növényekkel berendezve.
Ha megjelenik a vakond, és feltúrja a gyepet a hibátlan kertben, az az ott lakók számára bosszantó lehet, ismeri el a kertészmérnök. A klímaváltozás azonban mostanra a gyephez való viszonyunkat is átírta.
„Most már azért jóval kevesebb ember akar olyan egyöntetű és homogén gyepet, amely a fotókról általában visszaköszön, mert az iszonyatos hőség és szárazság miatt szinte órák alatt tönkremehet. Ehhez elegendő lehet, ha egy forró, aszályos, szeles napon az öntözőrendszer hirtelen elromlik. Ha inkább paraszti kultúrájú kertet építünk, ahol van zöldségágyás, gyümölcsfák, a gyep pedig tényleg talajtakaróként szolgál, és nem mindig van lenyírva, megint más a helyzet. Egy ilyen természetközeli, ökológiai szemléletű kertben már közel sem akkora probléma a vakond” – mutatott rá Megyeri Szabolcs.
Ha például a komposzt vissza van terítve mulcsként az ágyásba, és abba beletúr a vakond, elegendő cipővel visszataposni vagy elgereblyézni a földet, nem úgy, mint a tökéletes gyep esetében
Kiemelném, hogy egy csilli-villi megcsinált kert, amiben sok örökzöld van, meg gyöngykavics, nem sok örömöt nyújt a gyerekek számára sem. A szülő folyton rászól, hogy vigyázzon rá, de ő nem vigyázni akar a kertre, hanem élvezni akarja.
A kertészmérnök szerint manapság egyre fontosabb szempont, hogy a kertünk klímabarát és ökológiai szemléletű legyen, így inkább nekünk kell változtatni, és nem a vakondnak.
„Szerencsére megfigyelhető, hogy a kertek természetesebb irányba mozdulnak, ami régen a paraszti kultúrákra volt jellemző. Egy ilyen kertben nem probléma, ha a sarokban kinő a pipacs, vagy valahol magasabb a fű, meg a komposzthalom sem csúnya, nem kell elrejteni. A 90-as években volt, hogy a zöldségeket, gyümölcstermőket a kert végébe rejtették, mintha valami szégyellnivaló lett volna bennük, pedig hát kevés szebb dolog van egy virágzó almafánál, vagy éppen egy termő padlizsánnál – hogy mást ne mondjak.”
Megyeri Szabolcs kitért a talaj szerepére is. Mint mondta, a talajra sokan adott, állandó dologként tekintenek, ami mindenhol ugyanolyan, de elegendő csak a Szaharára gondolni, ahol gyakorlatilag tönkrement, vagy Oroszországra, ahol sok helyen vegyszerrel fertőzött a föld. De nem is kell messzire mennünk, az intenzív mezőgazdaság mindenhol gondot okoz.
„Ha a talaj nem élő, vagy rossz szerkezetű, nem lesz alkalmas arra, hogy abban növényeket termesszünk. A talajnak és a talajra való vigyázásnak pedig a vakond is része, fontos szerepet játszik a talajéletben. Ha tehát a vakond kárt okoz a kertben,
sokan onnan indulnak, hogy ez esztétikailag és kényelmi szempontból zavaró lehet, de végül megérkezünk oda, hogy létkérdés, hogy ott legyen a talajban."
Így tarthatod távol a kerttől
A vakond védett állat, természetvédelmi értéke 25 ezer forint, ezért még ha nem is vagy természetközeli szemléletű, csak elriasztásában gondolkodhatsz. Mielőtt beláttam volna, hogy szükség van rá a kertemben, én is több dologgal próbálkoztam.
Először ultrahangos riasztót vettem, ami azon az elven alapul, hogy a vakondot zavarja az általa kibocsátott frekvencia, ám valójában rá sem hederített. Sőt, egy vakondtúrás kis híján felborította – mintha csak az állat így akarta volna megmutatni, hogy hasztalanul próbálkozom ellene. Hasonló kudarchoz vezetett a karbidos vakondriasztó is, amely csak ideig-óráig tartotta távol a vakondokat. Sajnos közben a kutyánk is felfigyelt a jelenlétükre, és elkezdett vadászni rájuk, szétásva a vakondtúrásokat, ami láthatóan megriasztotta a vakondokat.
Ha zavar a vakond, a legegyszerűbb megoldás az lehet, ha hajnalban felkelsz, kifigyeled, hogy hol jelennek meg túrások, és gyorsan cselekedve egy ásóval kiemeled a földből az állatot, beleteszed egy dobozba (vigyázat, harap!), majd elviszed egy messzebbi helyre, ahonnan nem talál vissza hozzád.
Sokan a kiöntést alkalmazzák, vagyis vizet öntenek a vakond járataiba, hogy távozásra bírják, de ez hosszú távon nem feltétlenül jó megoldás, ráadásul a vízszámla összegét is megnövelheti. Mások különféle dolgokat, például petróleumos rongyot, kutyagumit, dohányt vagy fokhagymát tesznek a járatokba, míg más tippekben azt javasolják, hogy egy sörösüveget kell leásni a talajba, úgy, hogy csak a nyaka álljon ki a földből, így ha fúj a szél, búgó hangot ad ki, ami zavaró hatású az állat számára.
Hatásos alternatíva lehet a hasindító kutyatej néven ismert növény ültetése, amelynek gyökere a petróleumhoz hasonló szagot áraszt, így ha a vakond belekarmol ásás közben, menekülőre foghatja. Megyeri Szabolcs szerint azonban a leghatásosabb megoldás kétségkívül a vakondháló, amely telepítése helyén nem engedi az állatot a felszínre jutni, és ágyásokban is bátran alkalmazható. Ezt a tavaszi kertrendezés során szokták elhelyezni, hiszen fel kell ásni hozzá a kertet.
Kapcsolódó: A lakásba költöző egér szintén sok fejfájást okozhat, én így szabadultam meg tőle.
