Váratlan fordulat az albérletpiacon: ennyit kell fizetned, ha lakást bérelsz

Olvasási idő kb. 2 perc

Hónapok után ismét emelkedni kezdtek a hazai albérletárak, de nagy a szórás az egyes térségek között.

Véget ért a három hónapig tartó árcsökkenés a hazai albérletpiacon, decemberben országosan 0,6 százalékkal, Budapesten pedig 1 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az előző hónaphoz képest – írja az Economx a KSH-ingatlan.com lakbérindex alapján. 

Így változtak az albérletárak az országban

A régiók között nagy eltérések vannak: Pest vármegyében 1,1 százalékkal, a Dél-Alföldön pedig 1,7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak havi alapon. Eközben több térségben csökkenés következett be, Észak-Magyarországon például mínusz 1,8 százalék. 

Három hónap után újra emekedésbe kezdtek a hazai albérletárak
Fotó: Kinga Krzeminska / Getty Images Hungary

Éves összehasonlításban Magyarországon 5,4 százalékkal, a fővárosban pedig 5,6 százalékkal voltak magasabbak a bérleti díjak, mint egy évvel korábban. 

Ebben az összevetésben is nagy a szórás, 

Idézőjel ikon

a legnagyobb drágulás a Dél-Alföldön következett be 11,8 százalékkal, a legkisebb, 0,9 százalékos emelkedés az Észak-Alföldön volt.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint egyelőre kérdés, hogy a decemberi fordulat korrekciónak számít-e több hónapos albérletár-csökkenés után, vagy trendfordulót jelent.

Mennyibe került most egy albérlet? 

A január első hetére vonatkozó árak alapján Budapesten a kiadó lakások bérleti díjának középértéke 260 ezer forint. A legdrágább kerület az V. kerület 363 ezer forintos mediánnal, míg a legolcsóbb a XXIII. kerület 183 ezer forinttal.

Debrecenben 230 ezer forint volt év elején a medián lakbér, Győrben 200 ezer, Szegeden és Veszprémben egyaránt 180 ezer forint. Pécsen 175 ezer forintért, Miskolcon pedig 130 ezerért lehet lakást bérelni egy hónapra. 

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.