Szigorítják a lakáskiadás szabályait, a bérlőknek kedvez az állam

Olvasási idő kb. 1 perc

Két éven keresztül nem lehet új magánszálláshelyet nyilvántartásba venni – erről döntött ma a Parlament. A korlátozás a törvényalkotó szerint kedvezően hathat a lakhatási körülményekre.

Moratórium bevezetéséről döntött ma a Parlament. Az Országgyűlés törvénymódosítása értelmében jövő január 1. és 2026. december 31. között nem vehető nyilvántartásba új magán- és egyéb szálláshely Budapesten. A javaslatot 131 igen, 27 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett fogadták el   írja a Magyar Távirati Iroda.

A korlátozás lényegében két évre megtiltja új, az Airbnb-hez hasonló lakáshotelek létesítését. A tiltás azokra a szálláshelyekre nem vonatkozik, amelyek december 31-ig megindítják a szálláshely-minősítési eljárást.

Olcsóbban lehet majd kiadó lakást találni a jogalkotók szerint
Fotó: svetikd / Getty Images Hungary

A lakáshotelek tiltása javíthatja a lakhatást

A törvénymódosítás indoklása szerint a magánszálláshely-szolgáltatás erős hatást gyakorol az albérletpiacra és a lakhatási körülményekre is, különösen Budapesten. Mindezek miatt a tiltás kedvezően hathat az albérletpiacra, hiszen az új építésű vagy üressé váló ingatlanok nem válhatnak lakáshotelekké. A kiadó lakások nagyobb száma bizonyos mértékben

Idézőjel ikon

az átlagos bérleti árak csökkenését is eredményezheti.

Korábban hasonló döntést hoztak Terézvárosban. Ahogy arról a Dívány is írt, az önkormányzat szeptemberben szavazásra bocsátotta az Airbnb-k sorsát: az ügydöntő erejű voksoláson valamivel több mint hatezren vettek részt, és a szavazók 54 százaléka úgy nyilatkozott, hogy változtatna a jelenlegi helyzeten: betiltaná az Airbnb-ket a környéken. A lakáshotelek régóta okoznak problémákat Budapesten, főként a belvárosban. Zavarják a lakóközösségeket, és nehezítik a lakhatást, hiszen csökkentik az albérletként kiadható lakások számát.

Egy asztalnál - könyv

Elkészült a Sóbors első szakácskönyve, az Egy asztalnál!

Hogy miben más ez a könyv? Tíz komplett menüt rejt, rengeteg időspórolós trükköt, maradékmentést, ráadásul hagyományos és vega recepteket. Hogy a főzés öröm legyen, és végül mindenki jót falatozzon az asztal körül. Mert együtt enni mindig jobb. Akkor is, ha mást eszünk.

Ne maradj le róla!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.