Al Ghaoui Hesna: „A félelem nem döntés kérdése, az jön”

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Háborús tudósítóként bejárta a világot, közben a félelem nagyon sok formájával találkozott Al Ghaoui Hesna. Rájött arra is, hogy nem ellökni, hanem elfogadni kell ezt az érzést, amely mindannyiunk életében megvan nap mint nap.

Félj bátran című kötetében felnőtteknek, a Holli, a hős című, gyermekeknek szóló könyvében pedig a kisebbeknek beszél arról Hesna, mit kezdjenek a félelemmel és hogyan tegyék meg ezt. A Feminának adott interjújában az újságíró arról is beszámolt, hogy mióta gyermekei vannak, azóta érez igazán sok félelmet az életében, de ezek az érzések tévésként is mindig ott voltak vele.

„Alapvetően nem értek egyet azzal, hogy a félelem negatív lenne, mert potenciált látok benne. Számomra a félelem egy olyan érzelem, ami igazi hajtóerőként is tud működni, de destruktív is tud lenni” – fogalmazott.

Al Ghaoui Hesna elismeri, hogy a félelem őt is megérintette a háborús övezetekben végzett munka közben
Fotó: MTVA

Agressziót és altruizmust egyaránt ki tud váltani az emberekből ez az érzelem Hesna tapasztalatai szerint. A gyerekeket kis koruktól kezdve neveljük a félelem elnyomására ennek dacára, pedig – ahogyan minden egyéb érzés -, úgy 

a félelem is teljesen valid dolog, amit meg kell engednünk magunkban.

Al Ghaoui Hesna szerint a félelemtől félünk a leginkább

Az interjúban beszélt többek között a továbbiakról is:

  • megrázó volt számára, amikor először ment háború övezetbe dolgozni, de leginkább annak látta kárát, hogy érzelmileg nem volt erre felkészülve
  • trauma lehet ilyen területen megjelenni, de nemcsak az újságíró számára, hanem azoknak is, akiket ott megkérdez – illetve azoknak is, akik a tudósítást megnézik, meghallgatják vagy elolvassák
  • akkoriban nem voltak még szorongás- vagy traumakezelő gyakorlatai, pedig erre szükség lett volna
  • később emiatt is került a kiégés közelébe
  • úgy véli, leginkább az a baj, hogy a félelemtől félünk a legjobban.
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.

Mindennapi

Döntött a kormány a hitelstopról: két új határidőt hirdettek ki

A diákhitelek és a Babaváró hitelek esetében is határidő-módosításról döntött a kormány, amelyek már meg is jelentek a Magyar Közlönyben. A változások a diákhitelek kamatstopját, illetve a Babaváró hitel egyik alapfeltételének teljesítési határidejét érintik.

Testem

Éveken át rejtve maradhat ez a súlyos betegség: innen tudhatod, hogy gond van a májaddal

A májbetegségek egyik legnagyobb veszélye, hogy sok esetben évekig teljesen észrevétlenül, tünetmentesen fejlődnek a szervezetben. Mire a panaszok egyértelművé és zavaróvá válnak, a szerv károsodása gyakran már előrehaladott stádiumban van. Bár a májunk elképesztő módon képes regenerálódni, a nem alkoholos zsírmáj és a krónikus gyulladások csendben pusztítják a sejteket. Utánajártunk, milyen rejtett, hétköznapi tünetek – mint a makacs bőrviszketés vagy a koncentrációs zavarok – utalhatnak arra, hogy baj van, és melyek azok a kritikus laborértékek, amelyeket évente egyszer mindenkinek ellenőriztetnie kellene.

Offline

Gyászruhás esküvő a Habsburg-házban: Mária Terézia lánya fellázadt a kényszerházasság ellen

Mária Terézia udvarában a hercegnők sorsa elrendeltetett: politikai kényszerházasságok áldozataivá váltak. Kivéve egyet. A császárné imádott kedvence, Mária Krisztina főhercegnő volt az egyetlen, aki kivívta magának a jogot, hogy élete szerelméhez menjen hozzá. Az udvari intrikák és egy váratlan családi tragédia miatt azonban a történelem legkülönösebb menyegzője lett az övék: az ifjú pár és a teljes násznép tetőtől talpig fekete gyászruhában vonult az oltár elé. Utánajártunk a Habsburg-ház legnagyobb családi botrányának.

Önidő

Így változtatta gyermekparadicsommá Zebegényt a jótékony grófnő: a mesebeli házakat te is kibérelheted

Zebegény szívében rejtőzik egy utca, amelynek kék manzárdtetős, zöld kerítéses házain, ajtóin és házszámain sárgálló napraforgók díszelegnek. A mesebeli homlokzatok mögött a Dunakanyar legmeghatóbb titka lakozik. Az 1920-as évek végén egy főúri asszony, Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska – aki korábban az ország első csecsemőotthonát is létrehozta – ide költözött, megvásárolta a házakat, és egy varázslatos gyermekparadicsomot alapított. Az itt működő Virágegyletben a szegény sorsú kicsik korukat megelőzve tanultak környezettudatosságot és botanikát.