Al Ghaoui Hesna: „A félelem nem döntés kérdése, az jön”

Olvasási idő kb. 2 perc

Háborús tudósítóként bejárta a világot, közben a félelem nagyon sok formájával találkozott Al Ghaoui Hesna. Rájött arra is, hogy nem ellökni, hanem elfogadni kell ezt az érzést, amely mindannyiunk életében megvan nap mint nap.

Félj bátran című kötetében felnőtteknek, a Holli, a hős című, gyermekeknek szóló könyvében pedig a kisebbeknek beszél arról Hesna, mit kezdjenek a félelemmel és hogyan tegyék meg ezt. A Feminának adott interjújában az újságíró arról is beszámolt, hogy mióta gyermekei vannak, azóta érez igazán sok félelmet az életében, de ezek az érzések tévésként is mindig ott voltak vele.

„Alapvetően nem értek egyet azzal, hogy a félelem negatív lenne, mert potenciált látok benne. Számomra a félelem egy olyan érzelem, ami igazi hajtóerőként is tud működni, de destruktív is tud lenni” – fogalmazott.

Al Ghaoui Hesna elismeri, hogy a félelem őt is megérintette a háborús övezetekben végzett munka közben
Fotó: MTVA

Agressziót és altruizmust egyaránt ki tud váltani az emberekből ez az érzelem Hesna tapasztalatai szerint. A gyerekeket kis koruktól kezdve neveljük a félelem elnyomására ennek dacára, pedig – ahogyan minden egyéb érzés -, úgy 

a félelem is teljesen valid dolog, amit meg kell engednünk magunkban.

Al Ghaoui Hesna szerint a félelemtől félünk a leginkább

Az interjúban beszélt többek között a továbbiakról is:

  • megrázó volt számára, amikor először ment háború övezetbe dolgozni, de leginkább annak látta kárát, hogy érzelmileg nem volt erre felkészülve
  • trauma lehet ilyen területen megjelenni, de nemcsak az újságíró számára, hanem azoknak is, akiket ott megkérdez – illetve azoknak is, akik a tudósítást megnézik, meghallgatják vagy elolvassák
  • akkoriban nem voltak még szorongás- vagy traumakezelő gyakorlatai, pedig erre szükség lett volna
  • később emiatt is került a kiégés közelébe
  • úgy véli, leginkább az a baj, hogy a félelemtől félünk a legjobban.
Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.