Sanel és Pompónia bejegyzett női neveink, Holló és Nepomuk pedig férfinevek, ahogy az ismerősebben csengő Hannibál vagy Ramszesz szintén keresztnevek a magyarban. Az MTA jóváhagyásával ma már elképzelhető egy (testvér)pár, ahol a lány neve Őzike, a fiúé Gida. Miközben nálunk a szemfülesebb virágárusok portálján is olvashatóak az aktuális névnapok, a Katalin-nap pedig szinte népünnep volt még nem is olyan régen, a világ számos pontján azt sem tudják, mi ez az egész.
Az MTA Nyelvtudományi Intézetének listája havi szinten frissül, innen tudható naprakészen, hogy Kia, Elif és Sáfrány új lányneveink, Kozma, Sas és Efrém pedig immár adható fiúnevek. Amit viszont nálunk nem lehet, az például az angolban divatos uniszex névválasztás: Charley, Louis, Andy vagy Elliott mindkét nemnél megszokott nevek az angolszász kultúrkörben. Nálunk a Daniellából a Dani, vagy a Gabriellából a Gabi jöhetne szóba mint összetéveszthető forma, de ezek a becézett alakok nem bejegyzettek női névként.
Honnan erednek a névnapok?
Hagyományosan a névnapok vallási eredetűek, és már a középkorban is megemlékeztek az egyes neveket viselő szentekről.
Katalin napjakor például Alexandriai Szent Katalin i. sz. 305-ben bekövetkezett, meglehetősen erőszakos mártírhalálára emlékezvén ünnepeljük druszáit.
A legenda így szól: november 24, vagy 25-i halálát megelőzően a császár különböző módszerekkel pogány bálványimádásra kívánta rábírni Katalint. Ő azonban nemcsak neki állt ellen, hanem a meggyőzésére küldött 50 filozófust, majd a hozzá küldött 200 katonát is keresztény hitre térítette szelíd, de kérlelhetetlen szemléletével. A császárral szemben sajnos nem lehetett igaza, így lefejezték, de emlékét azóta öregbítik az ő nevét viselő hölgyek világszerte.
Mikuláskor Szent Miklós püspök kapcsán ünnepeljük az utána Miklós névre keresztelteket, Márton-napkor a szintén a 300-as években élt Szent Márton püspök tiszteletének adózunk.
A tradicionálisan gyakoribb, vallási eredetű neveknek több névnapja is van egy évben. Ennek az az oka, hogy katolikus, református, evangélikus és egyéb felekezetek különböző dátumokat jelöltek meg a szentekhez fűződő napokként. Így Mária-napot tarthatunk egy évben akár négy eltérő időpontban is: augusztus 15-én, szeptember 8-án és 12-én, valamint december 8-án. Zsuzsannáinkat is köszönthetjük egy évben kétszer, nyáron vagy télen is, ahogy Péter vagy László nevű ismerőseinkről is tudnunk kell, melyik névnapot tartják a létező 2-3 közül.
Hol ünnepelnek még a világon névnapokat?
Mi örömmel és izgatottan tekintünk a naptárra, mikor ünnepeltethetjük magunkat névnapunk alkalmából, vagy mikor melyik ismerősünknek gratulálhatunk. A születésnappal szemben ez jó alkalom arra, hogy kollégák, távolabbi ismerősök is kifejezhessék tiszteletüket, szeretetüket. Akik a szülinapi torta köré nem férnek oda, de mégis örömmel ajándékoznak nagyra becsült hölgy ismerőseiknek mondjuk egy csokor virágot, férfiaknak leginkább talán egy üveg italt.
De hiába jó alkalom ez az ünneplésre, a sok évszázados hagyomány ellenére nem mindenhol szokás a névnap megünneplése.
Míg Lengyelországban a születésnappal szinte azonos fontosságú, jeles nap a névnap, addig sok helyen egyáltalán nem foglalkoznak vele.
Ilyenek a hollandok, a franciák, a szlovének, a horvátok, az angolok és az amerikaiak. A németek régen még szerették, de a II. világháború óta nem tartják ezt az ünnepet. Hozzánk hasonlóan viszont a szlovákok, csehek, románok, szerbek, bolgárok, görögök és még a skandinávok is jó alkalmat látnak a névnapban egy kis ünneplésre, szeretteikre való megemlékezésre, ezért ahogy mi is, ők is boldog névnapot kívánnak.
