Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.
Az első világháború utolsó évében, 1918-ban a brit halálozási ráta a nyilvántartások kezdete óta először haladta meg a születések számát. Ezt a pusztítást azonban nem a lövészárkok, hanem egy új, rejtélyes influenza okozta, amely három hullámban támadt, és a legkeményebben a húsz és negyven év közötti, életerős fiatalokat tizedelte meg.
A cenzúra miatt lett spanyol a nátha
Bár a spanyolnátha néven elhíresült kór világszerte 50-100 millió ember halálát okozta, ma már a kutatók biztosan tudják: a vírus egyáltalán nem Spanyolországból indult útjára, feltehetően inkább az Egyesült Államokból.
A megtévesztő elnevezés pusztán a politikának és a szigorú háborús cenzúrának köszönhető. A hadviselő országok – köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Németország –
elhallgattak minden olyan híradást, ami ronthatta volna a katonák és a lakosság morálját, vagy gyengeséget mutathatott volna az ellenségnek.
Spanyolország azonban semleges maradt a konfliktusban, így a sajtójuk szabadon, hatalmas szalagcímekkel számolhatott be a terjedő járványról. Amikor a spanyol király és a miniszterelnök is megbetegedett, a nemzetközi közvéleményben végleg rögzült a téveszmékre épülő „spanyol betegség” kifejezés.
Titkolózás és abszurd jótanácsok
Bár a vírus második, legpusztítóbb hullámát a Franciaországból hazatérő katonák hurcolták be a szigetországba, a brit kormány reakciója megdöbbentően lassú és hanyag volt. A kabinet eleinte teljesen elhallgatta a témát, olyannyira, hogy még akkor sem tűzték napirendre a kérdést a parlamentben, amikor maga David Lloyd George miniszterelnök is elkapta a fertőzést. Sir Arthur Newsholme tisztifőorvos a háborús erőfeszítésekre hivatkozva egyenesen leállította a járványügyi védekezés terveit, mondván:
a lőszergyártás fenntartása fontosabb a tömegközlekedés korlátozásánál.
Mivel a központi intézkedések késtek, a lakosság sokszor teljesen abszurd tanácsokat kapott a védekezéshez: a betegek izolálása mellett az újságok azt is javasolták, hogy az emberek egyenek rengeteg zabkását és mossanak gyakrabban fogat.
A járvány végül 228 ezer brit áldozatot követelt, a tragikus kormányzati késlekedés és a felkészületlenség miatt pedig 1919-ben kénytelenek voltak létrehozni az egészségügyi minisztériumot, hogy a jövőben központilag tudják koordinálni a nemzet egészségügyét.
A spanyolnátha története tökéletesen megmutatja, hogyan képes a háborús propaganda és a politikai titkolózás örökre átírni a történelmet. Bár a megtévesztő elnevezés a mai napig velünk él, a tragédiából levont tanulságoknak köszönhetően gyökeresen megváltozott a modern állami egészségügyi ellátás.
Kapcsolódó: A spanyolnátha idején egy másik, sok áldozatot követelő vírus is terjedt
