Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.
A spanyolnátha a történelem során a második legtöbb áldozattal járó világjárvány, csak a pestis előzte meg. Kaffka Margit rettegett a kórtól: nem szállt villamosra, kerülte az emberek társaságát, Lysoform nevű szerrel mosott kezet, mégsem kerülte el végzete, spanyolnáthában hunyt el.
A történelem során több pusztító betegség alakította az emberiség sorsát, miközben azok nemcsak demográfiai változásokat hoztak, hanem általuk az orvostudomány is fejlődhetett. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire vagy képben a világ valaha volt legjelentősebb, milliók életét követelő járványaival.
Világjárvány, háború, energiaválság… Könnyen mondhatjuk, hogy a legborzalmasabb évek köszöntöttek ránk, de vajon mennyire igaz ez az állítás? Mikor lehetett valóban a legszörnyűbb a Földön és Európában élni? Összeszedtük, a szakértők melyik éveket tekintik a legrosszabbaknak a világtörténelemben.
Szinte pontosan 100 évig volt „nyugtunk” az egyik legnagyobb vírus okozta világjárvány, a spanyolnátha kitörése, és a Covid–19 felbukkanása között. Sok hasonlóság van a két vírus okozta járvány terjedése és lefolyása között, de bárcsak már a Covid–19-ről is múlt időben beszélhetnénk.
A Covid-19-járványt megjelenése óta több fórumon és sokan (laikusok, orvosok, a történelem jó ismerői) hasonlítják össze az 1918–1919-es spanyolnátha-pandémiával. Nem véletlenül. Szerencsére nem gyakoriak a milliók életét követelő és az egész bolygóra kiterjedő világjárványok, így adja magát, hogy a jelenlegit a legutóbbi hasonlóan terjedő és részben azonos tünetekkel járó járvánnyal hasonlítsuk össze.
Szerencsés véletlen vagy óriási pech, ha pont 2020 márciusára készül el a spanyolnátha idején játszódó történelmi regényed? Nem könnyű eldönteni. Egyrészt adja magát a koronavírus és a nagy influenzajárvány közti összehasonlítás lehetősége, ami különösen érdekessé, aktuálissá teheti a szöveget. Másrészt ott van, hogy ki akarna még a szabadidejében is egy halálos kórról olvasni a pandémia közepén? Ha emiatt hezitálnál Emma Donoghue új könyve kapcsán, meg tudunk nyugtatni: a Hívnak a csillagok a fertőző betegség elleni elszánt küzdelem mellett más fontos témákat is felvonultat, nem is keveset – nagy kár lenne lemaradni róluk.
Budapesten a spanyolnátha idején maszkhordás helyett inkább a száj- és garatfertőtlenítést ajánlották az orvosok. Számos hasznos tanács mellett akadtak azért elég érdekesek is: több orvos például tejivást ajánlott a járvány megelőzésére.
A spanyolnátha nem kímélte a magyar irodalom nagyjait sem. Sokan estek a betegség áldozatául, de a legsötétebb időszakok csodákra is képesek: embereket kovácsolnak össze.
