Nők, akik az erotikus irodalom megszállottjai

Olvasási idő kb. 3 perc

Egy modern nő már nem csupán az anyaságon keresztül élheti meg nőiségét, de saját prózáiban is. Tarts velünk egy irodalmi kalandozásban, ahol négy hazai kortárs írónőt mutatunk be. Egyéniségük, hangvételük eltérő, az erotika iránti elkötelezettségük azonban közös - ráadásul a négy hölgy közül az egyik alighanem férfi.

A pornográfia nem csak tartalom, hanem egy nyelv is

A Spanyolnátha c. irodalmi folyóiratban megjelent önéletrajza szerint, Óváry Emma a hetvenes években született Budapesten. Későn, huszonkilenc éves korában kezdett írni, saját bevallása szerint isteni kinyilatkoztatás hatására, mely így szólt: „Te leszel a világ legnagyobb pornóregény-írója, nagyobb, mint Guillaume Appollinaire, Restif de la Bretonne, Leopold von Sacher Mazoch, Catherine Millet, és Paulin Réage." Azóta tartja küldetésének, hogy felhívja a figyelmet a nők és a gyerekek helyzetére, és a természeti környezet védelmének fontosságára.

Első kötete 2008-ban jelent meg a Prae kiadó gondozásában Hatszor gyorsabban öl címmel, amely nagy vonalakban egy személyes hangvételű pornó-toposz. Mélyebb értelemben a sorok a női küldetést vizsgálják, elsősorban a házasság, és a szexuális kiszolgáltatottság oldaláról, egy lány fantáziadús kalandjain keresztül, melyben szexuális életéről mesél - minden finomkodás nélkül. A fogyasztható vulgaritás mellett a szerző teret enged a lelkizésnek is. A borítón nem véletlenül figyel a 18-as karika: a könyvben bizony minden előfordul, amit a műfaj kínál.

Óváry Emma blogján felvillanyozóan fülledt tabukat boncolgat, kiemelendő Az intimitásról és a vagina-fallosz paradigmáról címet viselő bejegyzés:
„Természetesen ugyanúgy kérdés számomra is, mint a hozzászólók számára, hogy a férfiak önmaguk tudnak-e lenni a szexben. Annyira természetes számomra, hogy ez is kérdés, hogy nem is jeleztem ezt a kitételt az előző bejegyzésben. Mivel a regényben a női oldalról hangsúlyosabb a kérdésfelvetés, kihangsúlyozódik a szocializációs különbség is. Csak körvonalakban megfogalmazva: a férfiak (viszonylag) szabadon döntenek, hogy fogyasztanak-e pornót, a nők általában nem. Példa a regényből: apuka szabad akaratából vásárol pornóújságot, kislánya tehát pornólapok között nő fel, hiszen természetesen egy gyerek mindent lát és megjegyez. Természetesen engedjük meg, hogy vannak aktív pornófogyasztó nők is. Számomra inkább a szabad döntési lehetőség a fontos mozzanat."

Izgalmasabb, ha a nő mögött egy férfi áll

Spiegelmann Laura első kötete, Édeskevés című pornóeposza, a meglehetősen válogatós, sznob és gőgös Magvető kiadónál jelent meg 2008-ban. Láttunk már olyat, hogy egy nagy múltú és konzervatív kiadó a p*csa és a b*zmegolás felé nyit, hiszen pénzt hoz, a kiadók pedig szeretik azt. Spiegelmann Laura, a titokzatos szerző, eleinte csak saját blogjában porciózta erotikus nektárját, majd több folyóiratban is megjelent, karrierje azóta is töretlen. Keveset tudni róla, de annyi bizonyos, hogy írói álnévről van szó: a szerző harminc év körüli nőnek vallja magát, terápiás célzattal kezdett el írni, és 1994-ben vesztette el szüzességét a testnevelő-tanára segítségével. A legtöbb vélemény szerint az írónő mögött Garaczi László író áll. Napjainkban keresett és piacképes portéka, ha egy nő saját érzéseiről leplezetlenül vall, tabukat döntöget és nyersen felvállalja gondolatait - legyenek azok langyosak vagy meredekek. Ha még szabadosan is beszél saját szexuális életéről, elindult a kötet a bestseller felé.

Az olvasót csábítja a titok, amely a szerző személyét övezi, az önpusztító életmód, és nyílt szexualitás pláne. Ha a szerző jól végzi dolgát, akkor a műfajjal - és az íróval - nincs semmi gond, mert mindenki boldog. Ismerkedésképen olvassunk bele Téli időszámítás c. prózájába!

Folytatjuk - a finom erotika vonalán

Rimóczi László
Rimóczi László
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Szülőség

Évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában – és ez a magyar családokat is érinti

Egyes becslések szerint évente 250 ezer gyermek tűnik el Európában. Van, aki néhány órán belül előkerül, olyan is, aki napokig, hetekig nincs meg, és van, akit soha nem találnak meg. Soha nem került elő a hatéves Etan Patz sem, aki 1979. május 25-én reggel iskolába indult, de sajnos nem érkezett meg oda. Az ő emlékére jött létre az eltűnt gyermekek világnapja.

Életem

Ez a randizás 37 százalékos szabálya: megmutatja, mikor találhatod meg az igazit

A Psychology Today magazinban megjelent matematikai modelleken alapuló „37 százalékos szabály” szerint a szingliknek a párkeresésre szánt időszakuk első harmadát puszta tapasztalatszerzésre kellene fordítaniuk a randialkalmazásokon, hogy egy konkrét küszöbértéket átlépve felismerjék azt a partnert, aki mellett érdemes végleg lehorgonyozniuk.

Offline

Dödölle, slambuc, csíramálé: kitalálod, honnan származnak?

Szinte nincs is olyan ember, aki a barátaival beszélgetve ne eszmélne rá, hogy egy-egy étel, ami számára gyerekkorában teljesen hétköznapi volt, másoknak vagy teljesen ismeretlen, vagy egészen más névvel illetik. Ennek többnyire az az oka, hogy az eltérő tájegységek lakói másképpen neveznek olyan ételeket, amik egyébként igen hasonlóan készíthetők el. Te meg tudod mondani az alábbi ételekről, hogy honnan származnak?

Életem

Százezres összeget kaphatsz, ha bankot váltasz: ezek a feltételek

Ma már nemcsak az alacsony számlavezetési díjak vagy a modern mobilbanki szolgáltatások miatt éri meg bankot váltani. Több pénzintézet is komoly jóváírásokkal próbál új ügyfeleket szerezni. Egyes akciókban akár 100-150 ezer forintot is kaphatnak azok, akik új számlát nyitnak, és teljesítik a bank által szabott feltételeket.

Életem

Így írd meg az önéletrajzodat, hogy behívjanak interjúzni

Az első benyomás egy új állásra jelentkezésnél gyakran már az önéletrajznál eldől. A pályázó ilyenkor nemcsak a szakmai múltját mutatja meg, hanem azt is, hogyan gondolkodik saját magáról, mennyire tudja kiemelni az erősségeit, és képes-e az adott pozíció szempontjából relevánsan bemutatkozni.

Offline

Ezért lett a patkó a szerencse szimbóluma

Ott lóg a vidéki házak ajtaja felett, kulcstartókon hordjuk, és még az esküvői gratulációkra is rányomtatjuk, de vajon miért pont a patkó lett a világ egyik leghíresebb kabalája? A válaszért egészen a sötét középkorig kell visszautaznunk az időben, ahol egy dörzsölt kovácsmester, egy pórul járt ördög és a gonosz szellemektől való rettegés örökre összefonódott a lótartás ezen alapvető kellékével. Utánajártunk, hogyan költözött a szerencse a vasba, és annak is, hogy végül felfelé vagy lefelé fordítva kell-e a falra szögeznünk.

Testem

Nem csak esztétikai kérdés a korai őszülés: meglepő okok állhatnak a hátterében

Fehér hajszálak a húszas vagy harmincas évek elején? Bár a legtöbben azonnal a hajfesték után nyúlnak, a korai őszülés hátterében a genetikán kívül komoly egészségügyi figyelmeztetések is állhatnak. A krónikus stressz, a rejtett pajzsmirigyproblémák, valamint a szervezetünk számára kulcsfontosságú vitaminok és nyomelemek hiánya mind felgyorsíthatják a folyamatot. Utánajártunk, miért nem szabad puszta esztétikai kérdésként kezelni az idő előtti őszülést, és mit tehetünk a folyamat lassítása, vagy akár visszafordítása érdekében.

Offline

Ilyen volt az élet a csillagos házakban

A túlzsúfolt lakásokban nem ritkán nyolcan-tízen is szorongtak egyetlen szobában, miközben sem áram, sem víz, de még elegendő élelem sem jutott a gettó lakóinak.

Offline

Ezért faragták félelmetesre a vízköpőket: nem csak az esővíz elvezetésére szolgáltak

Vicsorgó démonok, torz pofák és félelmetes hibrid lények bámulnak ránk a gótikus katedrálisok tetejéről. Bár a legtöbben tudják, hogy a vízköpők az esővíz elvezetésére szolgáltak, a középkori építészek nem puszta funkcionális csatornának szánták őket. A hátborzongató figurák mögött egy pusztító folyami sárkány legendája, a gonosz szellemek elleni spirituális védelem és a középkori analfabéta tömegeknek szánt vizuális megfélemlítés állt. Utánajártunk a legfélelmetesebb építészeti elemek titkait rejtő mítoszoknak.

Offline

Magyar származású kalligráfusnak köszönhetjük a Coca-Cola feliratot

Ott van a hűtődben, az utcai plakátokon és a mozikban is, mégis kevesen tudják, hogy az egyik leghíresebb amerikai logó mögött valójában egy magyar menekült fia áll. Louis Madarasz nemcsak a „toll királya” volt, de az ő zseniális szépírása tette világhírűvé a Coca-Cola feliratát. Ismerkedjünk hát meg a San Antonió-i magyar kalligráfus történetével, aki örökre megváltoztatta a reklámgrafikát.