A gyönyörű írónő érezte, hogy mi okozza majd a vesztét: rettegett a spanyolnáthától Kaffka Margit

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A spanyolnátha a történelem során a második legtöbb áldozattal járó világjárvány, csak a pestis előzte meg. Kaffka Margit rettegett a kórtól: nem szállt villamosra, kerülte az emberek társaságát, Lysoform nevű szerrel mosott kezet, mégsem kerülte el végzete, spanyolnáthában hunyt el.

145 éve, 1880. június 10-én született Kaffka Margit, akit Ady Endre „nagyon nagy íróasszonynak” nevezett. Apja Szatmár vármegye főügyésze volt, ám korai halála miatt a család szegényes körülmények között élte mindennapjait.

Kaffka Margit fiatal évei

Kaffka ösztöndíjjal Miskolcon tanult a szatmári irgalmas nővérek tanítóképző zárdájában, majd Budapesten folytatta tanulmányait. Az Erzsébet Leányiskolában polgári iskolai tanári oklevelet szerzett, ezután visszatért Miskolcra tanítani. Ekkor jelentek meg első versei, novellái, a Nyugat állandó munkatársa lett. Szoros barátságot ápolt KosztolányivalBabitscsalSzabó Dezsővel és Balázs Bélával is.

Magánélete és karrierje

1905-ben férjhez ment Fröhlich Brúnó erdőmérnökhöz, akitől gyermeke is született, László. Szerelmi életük azonban nem volt felhőtlen, néhány évvel később elváltak. Ezt követően Kaffka először Budapesten tanított, majd Szegeden ment férjhez Bauer Ervin elméleti biológushoz. Ekkor elhagyta a tanári pályát, és csak a szépirodalommal kezdett foglalkozni.

1912-ben jelent meg első és egyik legjelentősebb nagyregénye, a Színek és évek. Az írás a dzsentrikkel, a társadalmi réteg értékvesztésével és a nők sorsával foglalkozik. Másik nagy sikerű regénye a Hangyaboly címet viseli, 1917-ben jelent meg, és a zárdabeli éveket eleveníti fel.

Fotó: Vasárnapi Újság / Arcanum Digitális Tudománytár

Az írónő félelme

Ekkoriban dúlt a spanyolnáthajárvány, mely ebben az időben a Föld lakosságának 3-5%-ának életét követelte, többet, mint maga az első világháború. A betegség lefolyása heves volt, magas lázzal, fej- és végtagfájdalommal járt. A halálesetek nagy részét a szövődményként fellépő tüdőgyulladás okozta.

Ebbe halt bele Kaffka Margit és kisfia, László is,hiába az írónő minden óvintézkedése. 1918-ban a kis Lászlót elmenekítette Pestről: anyja az erdélyi Déván íratta be iskolába, hogy megóvja a veszélyes járványtól. Ekkor második férjével Temesváron éltek, de a háborúval járó zűrzavar miatt vissza kellett költözniük Pestre. Itt kapta el anya és fia a kórt. November 26-án az I. Sz. Belgyógyászati Klinikára kerültek. Az írónő december 1-jén férje karjaiban halt meg, 38 évesen. Kisfia egy nappal élte túl édesanyját. Kaffka halála az irodalmi közélet nagyjait is megrázta: a Farkasréti Temetőben temették el őket, ahol Babits Mihály és Móricz Zsigmond mondta a gyászbeszédet.

Ha szívesen olvasnál még Kaffka Margitról, ezt a cikkünket ajánljuk.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Tóth Evelin
Tóth Evelin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Betiltják a mobilozást a zebrán, korlátozzák az e-rollerezést – új szabályok Szlovákiában

Jelentős változások előtt áll a szlovákiai közlekedés, miután a pozsonyi parlament június 2-án elfogadta a közúti közlekedésről szóló törvény átfogó módosítását. Az új előírások elsődleges célja a közlekedésbiztonság javítása és a balesetek számának csökkentése – többségükben szeptember 1-jén lépnek hatályba, és a szigorítások a gyalogosokat, az elektromos rollereseket, valamint a gyorshajtó sofőröket egyaránt érintik.

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.