Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.
Ezúttal Kepes András profilja esett áldozatul, de ez korántsem az első eset: sorra törli a magyar írók oldalait a Facebook.
Arany János Családi kör című verse egy falusi család békés nyári estéjét mutatja be. A költemény először 1851-ben jelent meg egy Losonc város megsegítésére kiadott emlékkönyvben. De nem abban a formában, ahogy Arany eredetileg megírta. Hat sort kénytelen volt átírni...
A Facebook cenzúrázásáról szóló összeesküvés-elméletek és álhírek után egy felhasználó saját profilján tapasztalta, hogy a közösségi média letiltja bizonyos közléseit. Mégpedig azokat, amelyekben az általa felvett Covid-védőoltás ritka, nála tapasztalt mellékhatásaira kívánta (volna) felhívni ismerősei figyelmét.
Kínában jelenleg is szigorú cenzúra működik, mely nemcsak a politikai tartalmak megjelenítésére koncentrál, hanem a női test öncélú mutogatását is korlátozza. A túlzott szigor viszont néha bizarr dolgokat eredményez…
A közösségi tartalommoderátorok munkája, hogy az emberiség földi poklát megjelenítő rémségektől mentesítsék azokat a felületeket, amiket mi szórakozásra, tájékozódásra és vicces videók nézegetésére használunk. Kik ezek az emberek, és miért vállalnak ekkora terhet magukra?
A firenzei restaurátorok egy 6 hónapos projekt keretében állítják helyre Artemisia Gentileschi meztelen nőalakot ábrázoló, cenzúra áldozatául esett festményét.
Az egész világot sokkolta a felvétel, melyen egy fehér inget és farmernadrágot viselő, kezében szatyrot szorongató pekingi férfi a kínai kormány megtorló akciója elleni tiltakozásképp a feléje masírozó tankok menetoszlopa elé áll. Az 1989-ben történt egyszemélyes megmozdulást lencsevégre kapó amerikai fotóriporternek titokban kellett kicsempésznie a negatívokat a kommunista országból, a hősies tankember kiléte pedig mind a mai napig rejtély.
Új sorozatunk, a Dallamtapadás következő részében egy örökzöld Illés-sláger, a Miért hagytuk, hogy így legyen keletkezésének történetét tárjuk fel.
Nem látom a templomot, a parkot, alattunk a boltba, munkába igyekvő embereket. Csak ülök, és bámulom, hogyan pattogott le az erkély korlátjáról a festék. Ezt csinálom húsz perce. Hogy vagy, Babám, lép ki hozzám a Szerelmem, Aki Szintén Nő. Péntek reggeli álmos fej, kockás pizsi. Két bögre kávé van nála, az egyiket leteszi elém az asztalra. Még mindig olyan, mintha lenyomtak volna a víz alá, válaszolom. Tegnap óta én is folyton a sírás határán vagyok, rohadt megalázó ez a pedofiltörvény. Mi közünk nekünk ehhez? Nyilván semmi, szorítom meg a kezét. Hallgatunk. Lehet, kár volt elvállalni a cikket, sóhajtom. Olyan jó lenne lelépni pár napra, vagy sorozatokat nézni. Tudomást sem venni az egészről. Biztos kitalálsz valami jót, mosolyog rám. Van már ötleted?
Marta Minujín másodszorra építkezik, és ahogy 1983-ban, most is a cenzúra ellen szólal fel a Könyvek Parthenónjával.
El tudja képzelni az életét Facebook nélkül? A világ számos más pontján élők sajnos kénytelenek.
