Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az egész világot sokkolta a felvétel, melyen egy fehér inget és farmernadrágot viselő, kezében szatyrot szorongató pekingi férfi a kínai kormány megtorló akciója elleni tiltakozásképp a feléje masírozó tankok menetoszlopa elé áll. Az 1989-ben történt egyszemélyes megmozdulást lencsevégre kapó amerikai fotóriporternek titokban kellett kicsempésznie a negatívokat a kommunista országból, a hősies tankember kiléte pedig mind a mai napig rejtély.
Több ezer ember eshetett áldozatul a megtorlásnak
1989 januárjában a kínai kommunista párt keményvonalas erői lemondatták Hu Jao-Bang főtitkárt, az országban az évtized kezdete óta végbement reformok első számú kezdeményezőjét – a megbuktatott politikus három hónappal később szívroham következtében elhunyt, temetése napján pedig diákok tömege vonult Peking főterére, a Tienanmen térre tüntetni a szólásszabadságért és a demokráciáért. A diáktüntetés a következő hetekben országos mozgalommá nőtte ki magát, egyes becslések szerint naponta legalább egymillió fő vonult az utcára Pekingben és más nagyvárosokban, azt követelve, hogy a párt folytassa a Hu által megkezdett reformpolitikát.
Hiába hirdetett a kormány májusban rendkívüli hadiállapotot, a tüntetések – melyekről a nyugati sajtó élőben közvetített – folytatódtak, egészen június 4-ig, amikor Li Peng miniszterelnök parancsára harckocsik vonultak a Tienanmen térre, hogy leverjék a „reakciós csőcselék” elégedetlenkedését. A véres megtorlásnak nyugati források szerint legalább négyezer ember eshetett áldozatul, tízezren pedig megsérültek, a kínai államvezetés azonban máig tagadja az erőszakos megtorlás vádját, és igyekszik csupán apró rendészeti eljárásnak beállítani a téren történteket.
Három kockája maradt a fotósnak, hogy megörökítse a történelmet
Jeff Widener, az Associated Press (AP) hírügynökség 33 éves fotóriportere az összecsapás másnapján erős influenzával és fejfájással ébredt – előző nap ugyanis egy jókora kővel találták el –, amikor harckocsik zajára lett figyelmes: mivel kifogyott a nyersanyagból, egyik ismerősétől kért egy tekercs filmet, majd belopakodott egy Tienanmen térhez közeli szállodába, ahonnét jó kilátás nyílt az eseményekre. Widener a hatodik emeletről, egy erkélyről leste teleobjektívjével az erősítésként a térre hívott, közeledő tankokat; mivel a kapott tekercsen csak három felhasználható kocka maradt, rendkívül ügyelnie kellett, hogy a megfelelő pillanatban exponáljon.
A fotós már ellőtte az első két kockát – mint később kiderült, sikertelenül, ugyanis a felvételek életlenek lettek –, amikor döbbenetes dolgot pillantott meg gépe keresőjében: a téren egy fehér inget viselő, kezében szatyrot tartó férfi egyszer csak a feléje közeledő négy tank útjába állt, egyszemélyes, erőszakmentes tiltakozásképp a kormány brutalitása ellen. Widener először átkozta a sorsot, mert azt gondolta, az alak belerondít a képbe, azonban ahogy nézte a halállal farkasszemet néző, rezzenéstelen férfit, rájött, történelmi pillanatnak lett szemtanúja. Elkattintotta a kioldógombot, az eredmény pedig az évtized egyik legnagyobb hatású felvétele lett.
Máig nem tudni, mi lett a rejtélyes tank emberrel
Mivel a kínai kormány hírzárlatot rendelt el, Widener attól tartott, letartóztatják, képeit pedig megsemmisítik, ha megtalálják nála a negatívokat, ezért említett segítője, egy amerikai diák gondjaira bízta őket. A Kirk Martsen névre hallgató fiatalember az alsónadrágjában csempészte ki a negatívokat a szállodából, majd a fotókat telefonvonalakon keresztül továbbították Amerikába az AP illetékeseinek. A híressé vált fotót világszerte címoldalon hozták a lapok, Widenert pedig Pulitzer-díjra jelölték a képért, de végül mégsem ő vihette haza a kitüntetést – ugyan többen mások is lencsevégre kapták a tankember néven híressé vált férfit, egyértelműen az AP fotósának képe maradt a legemlékezetesebb.
A felvételen szereplő férfi sorsa és kiléte máig ismeretlen: egyesek azt állítják, egy 19 éves diák, Vang Vej-Lin lehetett az illető, akit tettéért „politikai zavarkeltés” vádjával letartóztattak a hatóságok, mások szerint az ismeretlen személyazonosságú tüntetőt halálra ítélték, és néhány hónappal később sortűzzel kivégezték. Megint mások azt feltételezik, hogy a férfi Tajvanba szökött, ahol a Nemzeti Palotamúzeumban kapott állást régészként, és máig a szigetországban él; ezeket a teóriákat azonban semmilyen konkrét bizonyíték nem támasztja alá. Widenernek a tüntetésről készült összes fotója – beleértve a híressé vált tankemberes felvételt – a mai napig tiltólistán szerepel Kínában.
