Megismétlődhet Csernobil, ha találat éri az iráni Busehr atomerőművet | Dívány

Megismétlődhet Csernobil, ha találat éri az iráni Busehr atomerőművet

két ember a csernobili atomerőmű felrobban reaktora előtt, füst tör elő
Olvasási idő kb. 4 perc

Irán egyetlen atomerőműve sem kerülheti el a háborús veszélyt – ezt jól mutatja, hogy az éjszakai hírek szerint mellette csapódott a földbe egy rakéta vagy drón. Egy közvetlen találat akár a csernobili katasztrófához hasonló helyzetet is előidézhet.

Az iráni háború egyik legijesztőbb mozzanata történt nemrég: jelentések szerint találat érte a busheri atomerőművet. Ezzel kapcsolatosan pedig rengeteg kérdés merül fel, melyek többnyire egy lehetséges nukleáris katasztrófa körül forognak. Igyekszünk tisztázni néhány fontos tényt és pontosítani az információkat.

Küszöbön a nukleáris katasztrófa?

A Busehr városában, a Perzsa-öböl partján található Irán egyetlen atomerőműve. A támadások célpontjává azért vált a létesítmény, mert több ország azt gyanítja: katonai célokra is használják a létesítményt.

iráni atomerőmű Bushehr
A busehri atomerőmű fejlettebb, mint a csernobili volt
Fotó: Anadolu / Anadolu via Getty Images

Tényleg találat érte a bushehri atomerőművet?

A rendelkezésre álló információk szerint nem igazolt, hogy közvetlen találat érte volna a létesítményt, a találat az atomerőmű telephelyén található mérésügyi szolgálat épülete melletti területet érte. A hírekben inkább azért szerepel, mert a nemzetközi atomenergia-felügyelet (IAEA) vezetője figyelmeztetett arra, hogy

Idézőjel ikon

egy ilyen támadás katasztrofális lenne.

Időnként jelennek meg hírek katonai akciókról Irán területén, de ezek nem egyenlők azzal, hogy maga az erőmű megsérült volna.

Miért támadnak egy erőművet?

Egy atomerőmű stratégiai célpont lehet több okból is. Egyrészt az energiatermelés megbénítása komoly gazdasági és társadalmi zavarokat okoz. Másrészt – különösen Irán esetében – a nukleáris infrastruktúra katonai jelentőséggel is bír, mert egyes országok attól tartanak, hogy a civil program mögött katonai célok is lehetnek. Fontos azonban, hogy egy működő atomerőmű megtámadása rendkívül kockázatos, mert nemcsak az adott országot, hanem a környező régiót is veszélybe sodorhatja.

Mennyire sérült a létesítmény?

Mivel nincs megerősített találatról szó, nincs bizonyíték jelentős sérülésre sem. A busehri erőmű egy működő, orosz technológiával épített létesítmény. Egy ilyen erőmű esetében még kisebb sérülések is komoly ellenőrzést igényelnek, de jelenleg nem jelentettek be ilyen károkat.

Mekkora robbanást eredményezhetne egy találat?

Ez egy gyakori félreértés: egy atomerőmű nem tud úgy felrobbanni, mint egy atombomba. A veszély nem egy hatalmas detonáció, hanem a radioaktív anyagok (sugárzó részecskék) kiszabadulása. A csernobili katasztrófa esetében egy hibás reaktortípus és súlyos üzemeltetési hibák vezettek robbanáshoz és tűzhöz. A busehri erőmű modernebb, úgynevezett nyomottvizes reaktorral működik, amely eleve biztonságosabb kialakítású. Egy közvetlen találat azonban károsíthatja a reaktort vagy a hűtőrendszert, ami radioaktív anyagok kiszivárgásához vezethet. Ez súlyos lehet, bár valószínűleg nem ugyanúgy, mint Csernobilban.

Csak akkor van veszély, ha találat éri az erőművet?

Nem. Az atomerőművek biztonsága nagymértékben függ a folyamatos hűtéstől. Ha például megszűnik az áramellátás (ami a hűtőrendszereket működteti), az szintén komoly kockázatot jelenthet. Ez történt például a fukusimai balesetnél, ahol a cunami miatt leálltak a hűtőrendszerek. Tehát nemcsak egy közvetlen bombatalálat, hanem az infrastruktúra (áram, vízellátás, vezérlés) sérülése is vezethet válsághoz.

A vízparti fukushimai atomerőmű
A fukushimai atomkatasztrófában a tengert is szennyezés érte.
Fotó: Taro Hama @ e-kamakura / Getty Images

Milyen hosszú távú hatásai lennének egy katasztrófának?

Egy súlyos nukleáris baleset hatásai évtizedekig tarthatnak. A környezet radioaktív szennyezése miatt egyes területek lakhatatlanná válhatnak. A mezőgazdaság károsodhat, az ivóvíz szennyeződhet, és megnőhet bizonyos betegségek – például daganatos megbetegedések – kockázata. A bushehri erőmű különösen érzékeny helyen van, a Perzsa-öböl közelében, így egy baleset a tengeri ökoszisztémát és több ország partvidékét is érinthetné.

Mit tesz a nemzetközi közösség az erőmű védelme érdekében?

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA), folyamatosan hangsúlyozza, hogy nukleáris létesítményeket nem szabad katonai célpontként kezelni. Az ENSZ és más szervezetek diplomáciai nyomást gyakorolnak, hogy elkerüljék az ilyen támadásokat.

Az erőművek maguk is többrétegű biztonsági rendszerekkel rendelkeznek, ugyanakkor egy háborús helyzet mindig növeli a kockázatot, mert a rendszerek nem ilyen körülményekre vannak optimalizálva.

A közel-keleti konfliktus csak az egyik hely a világban, amely akár ki is robbanthatja a harmadik világháborút.

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Ez a konyhai eszköz megduplázhatja az áramfogyasztásodat

Az elektromos sütő meglepően sok energiát fogyaszthat. A forrólevegős sütőhöz vagy a mikrohullámú sütőhöz hasonlítva akár a duplája is lehet az áramfelvétele, ami – főleg, ha az éves költségeket nézzük – a villanyszámla összegében is jelentős különbséget jelenthet.

Testem

Az unokáid is megszenvedhetik, ha így próbálsz fogyni

A Chilei Egyetem kutatói a Frontiers in Nutrition szakfolyóiratban publikáltak egy sokkoló vizsgálatot, amely szerint a mesterséges édesítőszerek fogyasztása generációkon átívelő egészségkárosodást okozhatnak. A kísérlet során szukralózzal és steviával etetett egerek utódait vizsgálták, és megállapították, hogy az édesítőszerek az anyagcserét és a bélflórát érintő negatív változásokat okoznak, amelyek még az érintett egyedeket követő harmadik nemzedékben is kimutathatóak.

Életem

Ez az egyszerű trükk segíthet, hogy jobban aludj éjszaka

Nehéz nap után gyakran érezhetjük úgy, hogy hiába fekszünk le időben, a szervezetük még órákig készenléti állapotban marad. Ilyekor az izmok feszültek, a fej tele van gondolatokkal, az idegrendszer pedig nem kapcsol át pihenő üzemmódba. Ilyen helyzetben meglepően sokat számíthat egy egyszerű esti szokás, amelyhez nincs szükség drága eszközökre vagy bonyolult praktikákra, az Epsom-sós fürdő gyorsan segít.

Életem

Ezért vigyázz a kistermetű kutyákkal

Bár az utcán sétálva hajlamosak vagyunk az izmos, nagytestű kutyák láttán átmenni a túloldalra, a statisztikák és a mindennapi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az ölebek sokkal hajlamosabbak az agresszióra és a harapásra. De vajon a magasságukat kompenzálják, vagy valójában mi rontjuk el a nevelésüket?

Életem

Másodszor lehet női elnöke az Országgyűlésnek

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Facebook-bejegyzésben tette közzé, hogy pártja Forsthoffer Ágnest, a párt alelnökét jelöli az Országgyűlés elnöki posztjára. A bejelentés szerint a balatonfüredi turisztikai szakember a 2026-os választások után, a Parlament alakuló ülésén kaphat bizalmat, amivel ő válhat a magyar történelem második női házelnökévé.