Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Aki járt Rómában, és lába koptatta a Colosseum közel 2000 éves köveit, vagy ellátogatott Észak-Spanyolországba, és volt szerencséje sétálni a bilbaói Guggenheim Múzeumban vagy a barcelonai Sagrada Familiában, az érti, miért kerültek ezek az építmények Európa legszebbjeinek listájára. De azt akkor sem értjük, hogy néhány magyar műremek hogy maradhatott ki.
Európa legszebb épületeinek top 10-es listáját több nézőpont szerint, sok forrásból fellelhetjük az interneten is. Vannak köztük egészen az antik korig visszanyúló és modern építészeti műremekeket felsorakoztató listák, de nincsenek köztük olyanok, amelyek magyar épületeket vagy éppen országunk Parlamentjét beemelte volna a legek 10-es sorába. Az UNESCO és a különböző turista magazinok is kifelejtettek gyűjtéseikből.
Ez csupán a véletlenek kegyetlen összjátékának a műve lehet, de akkor mégis melyek azok az épületek, amelyek megelőzték például a Steindl Imre által tervezett Országházunkat?
Akropolisz, Athén: a lista kétséget kizáróan legrégebbi tagjának létrejötte már a Kr. e. 5. évszázadban körvonalazódni látszott, s azóta is csodájára járnak a világ minden tájáról naponta 20 000-nél is többen, így évente bő 8 millió ember biztosan megnézi élőben is az athéni Akropoliszt, az európai civilizáció és a demokrácia bölcsőjének ikonikus épületromjait.
Colosseum, Róma: a világ hét új csodájának egyetlen európai építménye közel 2000 éves múltra tekint vissza. A Forum Romanum mellett megtalálható, még mai állapotában is lenyűgöző és grandiózus „stadion” számtalan élet-halál küzdelemnek volt szemtanúja. Napjainkban már azt az évi közel 10 millió látogatót kell kiszolgálnia, akik Olaszország leglátogatottabb helyszínévé avatják az épületet, melyben anno egyszerre akár 5000 vadállatot is felvonultattak.
Cattedrale di Santa Maria del Fiore, Firenze: 1982 óta védi az UNESCO a világörökségként számontartott templomot és keresztelő kápolnát. A firenzei dóm építését már 1296-ban megkezdték, de a kupolát csak 1470 után fejezték be, s ezzel még ma is Olaszország harmadik legnagyobb temploma, a keresztény világ negyedik legméretesebb szentélye.
A legszebbek válogatásának első képére kattintva megtekinthető a teljes képcsarnok, amely után a cikk folytatódik.
Téli Palota, Szentpétervár: 1732 és 1917 között az orosz cárok hivatalos rezidenciája volt a palota, mely hozzávetőlegesen 1900 ajtóval, közel 2000 ablakkal, mintegy 1500 szobával és közel 120 lépcsőházzal rendelkezik.
Versailles-i kastély, Párizs mellett: a Napkirály, XIV. Lajos által terveztetett épületegyüttes sem szűkölködik éppen szobákban és lépcsőházakban. Az 1682-től a francia forradalom kezdetéig virágkorát és legnépesebb időszakát élő kastély szintén büszkélkedhet vagy 2300 szobával, és ez még csak egy mennyiségi mutató és nem minőségi! Igaz, lépcsőházból csak nagyjából 70-et számlál a kastély, de ez mégsem tántorít el évente mintegy 15 millió turistát attól, hogy megtekintse.
Grand Palace, Brüsszel: A Brüsszel központjában magasodó csodálatos Városházát 54 éven át tökéletesítették építői (1401–1455), hogy mai pompájában ékesítse a város Fő terét.
Louvre, Párizs: A világ talán leghíresebb múzeumát nem elsősorban az épület, hanem a benne rejlő kincsek miatt szoktuk emlegetni, pedig maga a befoglaló forma is megér egy misét. Építészeti értékeinek elismeréséül az UNESCO 1991-ben felvette a Világörökségek listájára a Mona Lisának is otthont adó épületet.
Guggenheim Múzeum, Bilbao: Velence, New York és Berlin mellett Bilbao városa is büszkélkedhet egy Guggenheim Múzeummal, mégpedig egy kivételes küllemű épülettel, mely Frank Gehry kanadai-amerikai építész kreativitásáról árulkodik, és 1997-es megnyitása után azonnal a világ leglátványosabb és építészetileg legizgalmasabb művei közé jutott.
Sagrada Familia, Barcelona: Gaudí fantasztikus műremeke, ha egyszer elkészül és addig egy templom nem növi méretben túl, a világ legnagyobb bazilikája lesz, melyet 2010-ben emelt erre a rangra XVI. Benedek pápa. Mivel a Sagrada Familia csak a híve adományaiból épül, a műveletek 1882 óta változó intenzitással folyamatosan zajlanak.
A würzburgi érseki palota, valamint Potsdam és Berlin palotái és parkjai is versengenek a szűkebb lista utolsó kiadó helyéért. Harcba száll velük a londoni Parlament, a córdobai mecset, a Granadában található Alhambra és többek között még a moszkvai Boldog Vazul-székesegyház is.
Ha te mégis a magyar Parlamentről szeretnél megtudni néhány érdekességet, ezt a korábbi cikkünket is olvasd el.
