Különös élőlényeket találtak ebben a 49 millió éve érintetlen barlangban: fontos kérdésekre adhatnak választ

Olvasási idő kb. 2 perc

A New Mexico-i Carlsbad Caverns Nemzeti Park mélyén, a sivatagi kanyonok alatti barlangokban olyan élőlényeket fedeztek fel a kutatók, amelyek alapjaiban írhatják át a biológiáról alkotott eddigi ismereteinket. A felfedezés még az űrkutatás területén is alkalmazható hasznos információkkal látta el a kutatókat.

Hazel Barton barlangbiológus és Lars Behrendt mikrobiológus a barlangrendszer egyik teljesen sötét, elszigetelt szegletében élénkzöld mikrobákra bukkant. A vizsgálatok feltárták, hogy ezek a cianobaktériumok olyan helyeken is képesek életben maradni, ahol feltehetően 49 millió éve nem járt ember és nincs természetes fény.

A barlang élőlényei meglepték a kutatókat

A kutatók számára a legnagyobb kérdés az volt, mégis hogyan képesek ezek az élőlények fotoszintetizálni a vaksötétben? A válasz a kőzetek különleges tulajdonságaiban rejlik:

Idézőjel ikon

míg a barlang mészkőfalai elnyelik a látható fényt, a közeli infravörös sugárzást szinte tükörként verik vissza.

Így a barlang mélyén az infravörös fény koncentrációja közel hétszázszorosa a bejáratnál mérhetőnek. Az itt élő baktériumok a növényeknél megszokott klorofill-a helyett speciális klorofill-d és klorofill-f pigmenteket használnak, amelyek révén képesek energiát nyerni ebből az emberi szem számára láthatatlan sugárzásból.

A barlangban tett felfedezés a földönkívüli élet kutatását is segítheti
Fotó: fotograzia / Getty Images Hungary

A felfedezés megváltoztatja a földönkívüli élet kutatását

Korábban a tudósok úgy vélték, hogy a fotoszintézishez, és így az összetett élet kialakulásához elengedhetetlen a látható fény. A Carlsbad-barlangokban talált mikrobák azonban bizonyítják, hogy

az élet olyan környezetben is kialalkulhat, amelyet eddig a tudósok alkalmatlannak tartottak rá.

Ez azért is fontos felfedezés, mert galaxisunk leggyakoribb csillagai, a vörös törpék főként infravörös fényt bocsátanak ki, nem pedig a Napunkhoz hasonló fényt.

A kutatók most azt tervezik, hogy a NASA-val együttműködve pontosan meghatározzák a fotoszintézis fizikai határait, vagyis azt, hogy

Idézőjel ikon

mi az a leghosszabb hullámhossz és legalacsonyabb fényszint, amely mellett az élet még sikeresen fennmaradhat.

Ezen adatok birtokában a csillagászok ahelyett, hogy találomra vizsgálnának több milliárd csillagrendszert, a figyelmüket azokra a bolygókra fordíthatják majd, amelyeknél az infravörös fényen alapú fotoszintézis elméletileg lehetséges.

Ha kíváncsi vagy rá, hogy néz ki a világ legnagyobb pókhálója, olvasd el ezt a cikkünket is!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Vészjósló folyamat indult a magyar erdőkben: beavatkozást sürgetnek a szakemberek

A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályos időszakok és az erdőtüzek kockázata miatt a magyar erdők jövője ma már nemcsak természetvédelmi, hanem társadalmi kérdés is. A szakértők szerint szemléletváltásra lenne szükség az erdőgazdálkodásban, mert hosszú távon nem lehet kizárólag gazdasági szempontok alapján kezelni az erdőket.

Offline

Emlékszel, mikor élt Bulgakov? Híres írók villámkvíze

Sokak egyik legkevésbé kedvelt iskolai tananyaga az írói életrajzok voltak. Egy-egy író születési és halálozási dátumának az ismerete azonban segíthet abban, hogy nagyjából elhelyezzük az adott alkotó pályaképét a fejünkben.

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.