A telefon atyja betiltotta volna a jelbeszédet és a hallássérültek egymás közötti házasodását

GettyImages-635752811

A telefon feltalálója korántsem volt olyan jó fej, mint gondolnád: Alexander Graham Bell be akarta tiltani a jelbeszédet, az eugenika elkötelezett híveként pedig a siketség teljes, szisztematikus felszámolását tűzte ki céljául – pedig saját édesanyja és felesége is hallássérült volt.

Az 1847-ben Edinburghban született feltaláló édesapja, Alexander Melville Bell tanárként és nyelvészként egész életét a hallássérültek ügyének szentelte – felesége, Eliza Symonds erősen nagyothalló volt, ennek ellenére igen tehetséges koncertzongoristaként aratott sikereket –, kidolgozott egy „látható beszéd” néven elhíresült fonetikai rendszert a siketek hangzóbeszédre tanítására, mely az egész világon népszerűvé vált.

Az ifjabb Alexander Bellt gyerekkorától az új találmányok megalkotása éltette, tizenkét évesen készített egy búzatisztító gépet, amelyet sikerrel használt a helyi malom, hamarosan pedig megnyitotta saját műhelyét. A fiatalember 1871-ben úgy döntött, különválik szüleitől, és az Egyesült Államokba költözött, ahol a bostoni egyetemen hangfiziológiát tanított – apja öröksége azonban egész életére kihatott, munkásságának jelentős részét a siketek problémáinak szentelte, és édesapjához hasonlóan egy hallássérült hölgyet, a vagyonos bostoni jogászcsaládból származó Mabel Gardiner Hubbardot vezetett oltár elé.

Teljesen magába szippantotta őt az eugenika gondolata

Bell felesége és két lánya társaságában (1885)
Bell felesége és két lánya társaságában (1885)Donaldson Collection / Getty Images Hungary

Bellt a telefon feltalálásához is a hallásjavító készülékekkel kapcsolatos kutatásai vezették el, azonban minden jó szándéka ellenére rengeteget ártott a hallássérültek ügyének nemcsak mai szemmel, de a kortársak által is különösnek vélt és sokat bírált nézeteivel: eltökélt szándéka volt a jelbeszéd betiltása, a siketek számára létesített iskolák megszüntetése és a hallássérült tanárok elbocsátása a szakmából. Úgy gondolta, a siketek csak akkor lehetnek hasznos tagjai a társadalomnak, ha nem különülnek el a „saját köreikben”, hanem mindenben osztoznak a „normális” többséggel, ugyanolyan iskolákba járnak, speciális tanárok helyett átlagos szakemberek oktatják őket, és mankók híján kénytelenek adaptálódni többséghez, például rá vannak kényszerítve a szájról olvasás elsajátítására.

Mindez azonban még semmi – sőt, bizonyos tekintetben akár pozitívnak is tekinthető, hiszen Bell megelőlegezte az integrált oktatás gondolatát, csak éppen nagyon rossz irányból és módszerekkel közelített hozzá – a feltaláló fajnemesítési nézeteihez képest: a telefon atyja az eugenika lelkes hívének számított és úgy gondolta, szelektív párválasztással elérhető a hallássérülten született gyerekek számának minimálisra csökkentésre, idővel pedig teljes eltörlése a társadalomban.

A Charles Darwin unokatestvére, Francis Galton által kidolgozott eugenika (ál)tudománya az emberi faj tudatos „javítását” tűzte ki céljául, melynek kulcsa a párválasztás szabályozásában rejlik: ösztökélni kell az „előnyös tulajdonságokkal” rendelkező férfiak és nők gyereknemzését, míg a „genetikai ártalommal” bíró egyének szaporodását érdemes korlátozni, sőt, akár betiltani. Az Amerikai Szaporítók Társaságának oszlopos tagjaként Bell több tanulmányt is publikált, melyek szerint törvényben kellene megtiltani a hallássérültek (és egyéb fogyatékossággal élők) egymás közötti házasságát, ugyanis kizárólag a – saját családjához hasonló – „vegyes kapcsolatok” propagálása révén csökkenthető a „hibával született” utódok száma.

Nem meglepő, hogy az eugenika a Harmadik Birodalomban élte virágkorát, a hitleri rezsim bukása után pedig hirtelen kiment a divatból a korábban Európában és Amerikában is kifejezetten nagy népszerűségnek örvendő téveszme. A telefon megalkotója – aki nem elégedett meg a híres találmányának köszönhető hírnevével és vagyonával, egész életében sorra szabadalmaztatta az újabb és újabb ötleteket – azonban ezt már nem érte meg, tizenegy évvel a nácik hatalomra kerülése előtt, 1922-ben hunyt el Kanadában, 75 évesen.

Oszd meg másokkal is!
Mustra