A Netflix A listás sztárokkal teletűzdelt filmjének alapkonfliktusa, hogy egy üstökös halad ütközőpályán a Föld felé. Erre az emberek különféleképp reagálnak, és itt a különféleképp leginkább az „idiótán” diszkrétebb megfogalmazása. De mit szólnak ehhez a tudomány képviselői, hogyan kommentálják az emberiség kihalását fenyegető helyzetet?
Döbbenetes eset szemtanúi lehettek a római Szent Péter-bazilikába látogatók 1972-ben pünkösd vasárnapján: egy zavart elméjű férfi geológuskalapáccsal rontott neki Michelangelo remekművének, a Pietának. A magát Jézus reinkarnációjának tartó Tóth László súlyos károkat tett a Szűzanyát ábrázoló műalkotásban, a szobor mégis túlélte a vandál merényletet – de ki volt a sajtó által csak elmeháborodott magyarként leírt férfi, és mi történt vele később?
Milyen az élet a trópusi Ausztrália pókjai és kígyói között? Milyen kiszaladni az óceánból cápariadókor, vagy Melbourne világhíres kávéját kortyolgatni egy felhőkarcoló 32. emeletén lakva, esetleg egy lakatlan sziget luxusszállójában dolgozni, ahol a leghangosabb jármű a golfautó? Három magyar nő mesél két részen át mindennapi életüket átszövő egzotikus élményeikről.
Mindannyian ismerünk notórius későket, de ha mégsem, akkor mi magunk vagyunk azok. A késés már-már népbetegségnek számít. De mi állhat a háttérben?
A 20. század Mona Lisájának is nevezték a National Geographic folyóirat címlapján megjelent, zöld szemű afgán menekült lányt ábrázoló fényképet, amely joggal került rá minden idők legjelentősebb sajtófotóinak listájára. A modell kilétét sokáig homály fedte, csak az ezredfordulón sikerült azonosítani a lányt, akinek egész életében nélkülözéssel és folyamatos meneküléssel kellett szembenéznie.
Itt látott először havat, és itt ült először vonaton 12 évvel ezelőtt a ma 29 éves kolumbiai balettművésznő. 17 éves korában egyedül átrepülve a fél világot, egyetlen bőrönddel érkezett Budapestre. Bogotában féltésből azt sem engedték neki, hogy tömegközlekedésre szálljon, áldozatkész szülei mégis minden anyagi erejüket összpontosítva inkább a távoli, de biztonságos Magyarországra küldték szeretett kislányukat, hogy megvalósíthassa gyermekkori álmát, és táncművésszé váljon.
Kovács András Péter a színpadon ezreket nevettet meg és szembesít az élet valóságával. Nevezték már sok mindennek, papnak, keresztény hősnek, de a hétköznapokban egy átlagos ember, aki reggelente iskolába viszi a gyerekeit. Ezután csíptük el egy interjúra.
A technikai fejlődés már az erdők világába is betört. Gépek ismerik fel hangjaikról a madarakat.
Otto von Bismarck, a Vaskancellár nem csupán a 19. század egyik legjelentősebb államférfija volt, igazi párbajhősnek számított, élete során huszonhárom alkalommal állt ki párbajozni, hogy megvédje saját jó hírét a különböző rágalmazásokkal szemben. Mégis megfutamodott, amikor – még porosz miniszterelnök korában – politikai ellenfele kolbászpárbajra hívta ki: de vajon mit jelentett egy ilyen összecsapás, és miért mondott nemet Bismarck?
A Harmadik Birodalom fennállása alatt a nácik és szövetségeseik 6 millió „alacsonyabb rendűnek” tekintett zsidó személyt, köztük 1,1 millió gyermeket gyilkoltak meg szisztematikusan Németországban és az általa irányított, megszállt területeken – a népirtásnak az európai zsidóság kétharmada áldozatul esett. A holokauszt nemzetközi emléknapjának alkalmából kilenc kevésbé ismert, de annál sokkolóbb tényt elevenítünk fel.
897-ben VI. István pápa parancsára bíróság elé állították az egyházfő elődjét, Formózusz pápát: az ügy furcsasága „mindössze” annyi volt, hogy a vádlott egy évvel korábban elhalálozott, a Szentszék pedig egy oszladozó hullára mondott ki ítéletet. A bizarr „tetemzsinat” megrendezésére valószínűleg politikai konfliktus miatt került sor.
Az állati szervek ember testébe ültetve segíthetnek abban, hogy legalább részben megoldhatóvá váljon a szervátültetések egyik legnagyobb probléma: a beültethető szervek hiánya.
Érti a csíziót – mondják az ügyes, talpraesett emberre, akinek vág az esze, képben van az adott helyzettel, és ezért nehéz kifogni rajta. De mi is pontosan a csízió, és miért érdemes tisztában lenni vele?
Sokkolta az amerikai sajtót, amikor 1961-ben az egyik legbefolyásosabb milliárdoscsalád sarja, Michael Rockefeller nyomtalanul eltűnt Új-Guinea holland fennhatóság alatt álló részén – sokáig azt gondolták, a 23 éves örökös vízbe fulladt, később azonban kiderült, sokkal horrorisztikusabb vég érhette: valószínűleg egy helyi kannibáltörzs áldozata lett.
Ha nem szerepelsz az összes közösségi oldalon, akkor már mutánsnak kell érezned magad? Facebook és Instagram nélkül nincs élet?
Celebek helyett olyan hírességeket gyűjtöttünk össze, akiknek munkássága tömegek életéhez ad valódi minőséget. Ők mind idén lesznek 50 évesek.
A francia romantika és báj már csak egy utópisztikus kép a francia hangulatról? Melyik arcát mutatja ma Párizs?
Amikor egy húsz év körüli magyar lány mindössze egy bőrönddel megérkezik az új otthonául választott Franciaországba, sok újdonság fogadhatja. Miközben lassanként megszokja, hogy a kenyér egy hosszú bot, és minden ember raccsol, megismeri a finom parfümöket, és erőt gyűjt, hogy lenyeljen egy csigát, egy sor kihívást le kell győznie. Két magyar lány osztja meg tapasztalatait a Dívánnyal: egyikük egy nyugodt provence-i kisvárosból, másikuk a mindig nyüzsgő és csillogó Párizsból.
Az 1992-es Aladdin minden idők egyik legnépszerűbb Disney-rajzfilmje, az Ezeregyéjszakából kölcsönzött látványos mese azonban komoly konfliktust szült a dzsinnt megszólaltató Robin Williams és a szerinte aljas módon viselkedő stúdió között: az Egérbirodalom fejesei még egy Picasso-képpel sem tudták kiengesztelni a komikus-sztárt.
Dalait szinte mindannyian ismerjük, a Love to Love You Baby vagy az I’m a Rainbow belénk égtek, hiába készültek még a hetvenes-nyolcvanas években. Donna Summer volt a diszkó királynője – de ennél sokkal több is.
Ki volt a legelső ember, akit valaha lencsevégre kaptak? A megtisztelő címen két férfi osztozik, akiknek személyazonossága rejtély, azonban mindketten Párizsban éltek, markánsan eltérő társadalmi osztályhoz tartoztak, és a fényképészet egyik legjelentősebb úttörőjének álltak modellt tudtukon kívül.
A töretlenül sikeres, szókimondó rajzfilmsorozat folytatódik, és a 25. évad nálunk is lecsap!
Ma van hetvenhét éve annak, hogy a legnagyobb második világháborús haláltábor, Auschwitz felszabadult: egy 2005-ös ENSZ-határozat értelmében ez a holokauszt nemzetközi emléknapja.
Különös szuperfegyverrel, bombákkal felszerelt denevérekkel akarták leigázni Japánt az amerikaiak a második világháborúban – a terv ötlete egy fogorvostól származott, kidolgozására pedig óriási összegek úsztak el, a kormány mégis inkább az atombomba mellett döntött.
Leicester Hemingway, aki bátyjához, a Nobel-díjas Ernest Hemingwayhez hasonlóan írói babérokra tört, a ’60-as években elhatározta, önálló mikroállamot hoz létre egy Karib-tengeren hajózó tutajon. Az ambiciózus terv jogi alapjait a madárkaki adta, a projekt azonban hamar kudarcba fulladt.
