A Vezúv i. sz. 79-es kitörése percek alatt pusztította el Pompejit, lakóit hamu és láva alá temetve. Sokáig úgy hittük, a város örökre kihalt. Friss ásatások azonban egészen más történetet tártak fel: az emberek visszatértek és a romok között új életet kezdtek.
Az ókori katasztrófa után Pompeji az enyészeté lett, legalábbis eddig így gondoltuk. A legújabb feltárások viszont azt mutatják, hogy túlélők és újonnan érkezők telepedtek meg a romok között. A város nem éledt újjá teljesen, de egyfajta rögtönzött település formájában még évszázadokig tovább élt.
Így alkalmazkodtak a helyiek a pompeji vulkán kitörés után
A régészek a déli városrészben olyan leletekre bukkantak, amelyek egyértelműen a kitörés utáni emberi jelenlétről árulkodnak. Kemencék, gabonatárolók, boroshordók és újonnan épített falak mutatják, hogy a lakók igyekeztek alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. A romos házak alsó szintjeit gyakran raktárként, műhelyként vagy állattartásra használták, míg a megmaradt emeleteken éltek. A város ekkorra inkább emlékeztetett egy zsúfolt menedékhelyre, mint egy korábbi, gazdag kereskedelmi központra.
A mindennapok főként a létfenntartás körül forogtak: kenyeret sütöttek, bort készítettek, kisebb kereskedelmet folytattak a környék településeivel. Pompeji lakossága részben a katasztrófát túlélők közül került ki, részben pedig új betelepülőkből állt, akik a felhasználható romokat építőanyagként vagy tűzifaként hasznosították. Bár Pompeji már nem tudott visszatérni a régi fényéhez, a leletek tanúsága szerint a helyszín még évtizedekig élt csendesen, szerényen.
Ha kíváncsi vagy a világ 10 legtitokzatosabb romvárosára, figyelmedbe ajánljuk cikkünket.
