A Vezúv i. sz. 79-es kitörése percek alatt pusztította el Pompejit, lakóit hamu és láva alá temetve. Sokáig úgy hittük, a város örökre kihalt. Friss ásatások azonban egészen más történetet tártak fel: az emberek visszatértek és a romok között új életet kezdtek.
A történelemkönyvek tele vannak olyan hősökkel, akiknek a nevét mindannyian jól ismerjük. De mi a helyzet azokkal, akiket a történetírók méltatlanul hallgattak el, vagy akikről csak keveset tudunk?
Bátorságot igénylő, kihívást jelentő hidakat szedtünk csokorba. Ha megengedhetünk magunknak egy szóviccet, olyan hidakat fogsz látni, amiktől lehidalsz.
A középkori nőket sokszor védtelen, kiszolgáltatott, megmentőre váró, testileg gyenge, szellemileg jámbor teremtményeknek írták le a kortárs publikációk, és sokszor a modern filmipar is. Ám mindannyian tudjuk, hogy a hölgyeket kemény fából faragták, néhány asszonytól pedig egyenesen rettegtek még a sokat látott középkori harcosok, sőt uralkodók is.
Nyári kalandjaink során, főleg, ha azok külföldre vezetnek, kulturális és természeti csodák, érdekes helyiek, új történetek bűvöletében fogunk andalogni a szűk, macskaköves utcákon, és bizony nem fogjuk kihagyni egy-egy ország ételkülönlegességeit sem. Főleg ha azokat emberi fogyasztásra szánták. De miért ne feszegetnénk a határokat, és próbálnánk ki olyan fogásokat, amiket a helyiek gyomrára és állóképességére terveztek?
Sosem gondolnánk, hogy ez a történet valós lehet. Bár ma több nő választ jellemzően férfi szakmát, Evelin esete mégis eltér minden ismert példától.
Mindannyian féltjük a gyerekeinket. Azonban ha ebben nem fejlődnénk, ha nem engednénk, hogy korukhoz és képességeikhez mérten feszegessék a határaikat, örökké a bölcsőben maradnának.
Bátraké a szerencse – tartja a régi közmondás. Egy friss, a bőséges élettapasztalattal rendelkező idősebb generáció körében végzett kutatás ezt messzemenően alátámasztotta: sokkal elégedettebbek azok, akik életük során merészen belevágtak elképzeléseik megvalósításába. Az életünkben kulcsszerepet játszó bátorság hatása tanulság minden generáció számára.
„A túlhajszoltság nem megfoszt valamitől, hanem eltelít. Az erőszak leghatékonyabb formája. Nem kirekeszt, hanem kimerít. Az immunrendszerünk sem véd meg tőle” – figyelmeztetett a TEDxLibertyBridgeWomen rendezvényén tartott előadásában Kürti Tom második generációs vállalkozó. A KÜRT Akadémia intézményvezetője, tulajdonosa úgy tartja, versenyképesebbé tudnak válni cégek, ha jobban élnek együtt emberekkel. Ráadásul hamarosan nagyon sok mindent robotokkal fogunk elvégeztetni. Milyen szerep jut majd az emberiségnek a mesterséges intelligencia korában? Mitől leszünk jövőállók? Miért termelünk akkor is, ha látszólag épp nem csinálunk semmit? Hogyan tudjuk elképzelni, hogy mi minden lehetséges azon kívül, ami most van? Interjú álmatlan cégvezetőkről, Bill Gatesről és Madáchról, a változás természetéről és a 6K-ról.
Hányszor hallottad már azt a mondást, hogy önmagad legrosszabb ellensége te magad vagy? Noha a társadalmi hátrányaink és a világban létező igazságtalanságok komoly terheket rónak ránk, olykor mi is képesek vagyunk problémákat kreálni magunknak, illetve súlyosbítani a már meglévőket. Hogyan lehet elkerülni, hogy szabotáljuk önmagunkat?
Brené Brown a TED történetének negyedik legnézettebb előadását tartotta: A sebezhetőség ereje című beszédét eddig 45 millióan nézték meg. Mit mond, amivel ilyen sokakat megérint?
Az illúzió abban áll, hogy létezik egy történet, amelynek te vagy a főszereplője. A legtöbben grandiózus cselekményt képzelünk el hozzá, ami mások számára is egyértelművé teszi, hogy mennyire különlegesek vagyunk. Aztán felnövünk: csordogálnak az évek, egyre gyűlnek a kifogások, a kötelességek, a kompromisszumok. Mi pedig azon merengünk, hogy mikor is kezdődik el a valódi életünk, az az emlékezetes, amiért igazából a világra jöttünk.
