Aggasztó felfedezés: olyat találtak az erdőkben, ami megváltoztathatja a bolygónk jövőjét

Olvasási idő kb. 2 perc

Az erdők általában több szén-dioxidot kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak, de most nyugtalanító jelenséget figyeltek meg a tudósok.

Ausztrália trópusi esőerdői a világon elsőként már nem elnyelik a szén-dioxidot, hanem kibocsátó forrássá váltak – derül ki a Nature tudományos folyóiratban megjelent új kutatásból, amelyről a The Guardian írt. 

Ezek az erdők már több már több szén-dioxidot bocsátanak ki

A fák a növekedésük során megkötik a levegőben található szén-dioxidot, ami elhalásuk és bomlásuk során visszakerül a légkörbe. Általánosságban a trópusi erdőket a szén-dioxid elnyelőiként tartják számon, mert több üvegházhatású gázt kötnek meg, mint amennyit kibocsátanak, és ezzel mérséklik a felmelegedést. 

A felmelegedés és a szárazság miatt az ausztrál trópusi erdők már több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit megkötnek
Fotó: AustralianCamera / Getty Images Hungary

Ez az elmélet dőlt meg Queensland trópusi erdeiből gyűjtött, közel 50 évre visszamenő adatok segítségével. A vizsgálatok azt mutatják:

Idézőjel ikon

a fokozódó hőség és az egyre gyakoribb szárazság miatt több fa pusztul el, és mivel nem nő elegendő új fa, a fiatal növények nem tudják pótolni a kieső szén-dioxid-megkötő kapacitást.

Ez az első trópusi erdő, ahol ezt a változást megfigyelték, és a kutatók szerint aggasztó jövőt vetít előre a felfedezés.

Bár az ausztrál trópusi erdők melegebb és szárazabb éghajlaton találhatók, mint más kontinensek trópusi erdői, a jelenség más területen is bekövetkezhet. Ez pedig alapjaiban változtathatja meg a globális éghajlati modelleket és a szén-dioxid-kibocsátással kapcsolatos számításokat, és a klímaváltozás elleni küzdelem még nehezebbé válthat. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?