Állatkerti állatok ürüléke oldhatja meg a világ egyik legnagyobb közegészségügyi problémáját

Olvasási idő kb. 2 perc

Furcsa, de egy olyan helyen találkozhatunk egy remek egészségügyi megoldással, ami messze áll az egészségestől. Mégis megoldhatja a világ legnagyobb közegészségügyi problémáját.

Az antibiotikum-rezisztencia – vagyis amikor a baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben – napjaink egyik legsúlyosabb globális egészségügyi kihívása. A jelenlegi előrejelzések szerint, ha nem találunk hatékony, új kezelési módszereket, 2050-re évente akár 10 millió ember halhat meg emiatt – írja az IFLScience

Állatkerti ürülék az egészségügy szolgálatában 

A University of Leicester Becky May Centre for Phage Research kutatói egy meglehetősen szokatlan helyen keresik a megoldást: állatkerti ürülékben. A tigrisektől az elefántokon át a zsiráfokig több mint 160 állatfajtól gyűjtenek mintákat az Egyesült Királyságban található Dudley Állatkertben és a West Midlands Safari Parkban. Az ürülékekben olyan természetes vírusokat – úgynevezett bakteriofágokat, röviden fágokat – találtak, amelyek képesek elpusztítani a baktériumokat.

Ezek a vírusok még az antibiotikum-rezisztens törzseket is képesek legyőzni. 

Az állatkert nemcsak a szórakozást, hanem a gyógyászat fejlődését is nagyban segítheti
Fotó: Bonnafe Jean-Paul / Getty Images Hungary

A cél, hogy ebből az elsőre talán szokatlan lelőhelyből fágokat gyűjtsenek, amelyekkel a kutatók „bankja” akár 10 ezer különböző változatra is bővülhet. Ez jelentősen növelheti annak esélyét, hogy hatékony kezeléseket dolgozzanak ki például légúti vagy húgyúti fertőzésekre. Ráadásul ezek a fágok akár maguknak az állatkerti állatoknak a gyógykezelésében is hasznosak lehetnek. 

Mik is azok a fágok, és miért ilyen fontosak? 

A baktériumok természetes ellenségei között megtalálhatók bizonyos vírusok is. A bakteriofágok – mint a legtöbb vírus – csak meghatározott gazdasejteket, ebben az esetben baktériumokat támadnak meg, és rendkívül sok változatuk létezik. 

Amikor egy bakteriofág találkozik egy számára megfelelő baktériummal, behatol annak sejtmembránján, és átveszi az irányítást a sejt működése felett. Ezt követően a baktérium újabb fágokat kezd előállítani, majd amikor megtelik velük, széthasad, és a kiszabaduló vírusok tovább terjednek, újabb baktériumokat fertőzve meg. 

A fágterápia – vagyis bakteriofágok alkalmazása – egy régóta ismert, de napjainkban újra felfedezett kezelési módszer. Ellentétben a hagyományos, széles spektrumú antibiotikumokkal, a fágok rendkívül célzottan támadják meg a baktériumokat. Ennek köszönhetően kevésbé károsítják az emberi mikrobiomot és az ökoszisztémát.

Idézőjel ikon

Ugyanakkor éppen a célzott működésük miatt sokféle fágra van szükség a hatékony alkalmazásukhoz, mivel egy adott fág csak bizonyos baktériumokra hat.

A trágya tehát nemcsak a probléma része, hanem egyben a megoldás kiindulópontja is lehet. Az intenzív mezőgazdasági termelés következtében a haszonállatok ürüléke gyakran tartalmaz antibiotikum-rezisztens baktériumokat. Ezek az úgynevezett „szuperbaktériumok” a trágyázás során bekerülhetnek a talajba és a vizekbe, majd végső soron az emberek szervezetébe is eljuthatnak. 

Ha tetszett ez a cikk, akkor olvasd el, milyen hatásai lehetnek az antibiotikum-rezisztenciának.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.