Állatkerti állatok ürüléke oldhatja meg a világ egyik legnagyobb közegészségügyi problémáját

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Furcsa, de egy olyan helyen találkozhatunk egy remek egészségügyi megoldással, ami messze áll az egészségestől. Mégis megoldhatja a világ legnagyobb közegészségügyi problémáját.

Az antibiotikum-rezisztencia – vagyis amikor a baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben – napjaink egyik legsúlyosabb globális egészségügyi kihívása. A jelenlegi előrejelzések szerint, ha nem találunk hatékony, új kezelési módszereket, 2050-re évente akár 10 millió ember halhat meg emiatt – írja az IFLScience

Állatkerti ürülék az egészségügy szolgálatában 

A University of Leicester Becky May Centre for Phage Research kutatói egy meglehetősen szokatlan helyen keresik a megoldást: állatkerti ürülékben. A tigrisektől az elefántokon át a zsiráfokig több mint 160 állatfajtól gyűjtenek mintákat az Egyesült Királyságban található Dudley Állatkertben és a West Midlands Safari Parkban. Az ürülékekben olyan természetes vírusokat – úgynevezett bakteriofágokat, röviden fágokat – találtak, amelyek képesek elpusztítani a baktériumokat.

Ezek a vírusok még az antibiotikum-rezisztens törzseket is képesek legyőzni. 

Az állatkert nemcsak a szórakozást, hanem a gyógyászat fejlődését is nagyban segítheti
Fotó: Bonnafe Jean-Paul / Getty Images Hungary

A cél, hogy ebből az elsőre talán szokatlan lelőhelyből fágokat gyűjtsenek, amelyekkel a kutatók „bankja” akár 10 ezer különböző változatra is bővülhet. Ez jelentősen növelheti annak esélyét, hogy hatékony kezeléseket dolgozzanak ki például légúti vagy húgyúti fertőzésekre. Ráadásul ezek a fágok akár maguknak az állatkerti állatoknak a gyógykezelésében is hasznosak lehetnek. 

Mik is azok a fágok, és miért ilyen fontosak? 

A baktériumok természetes ellenségei között megtalálhatók bizonyos vírusok is. A bakteriofágok – mint a legtöbb vírus – csak meghatározott gazdasejteket, ebben az esetben baktériumokat támadnak meg, és rendkívül sok változatuk létezik. 

Amikor egy bakteriofág találkozik egy számára megfelelő baktériummal, behatol annak sejtmembránján, és átveszi az irányítást a sejt működése felett. Ezt követően a baktérium újabb fágokat kezd előállítani, majd amikor megtelik velük, széthasad, és a kiszabaduló vírusok tovább terjednek, újabb baktériumokat fertőzve meg. 

A fágterápia – vagyis bakteriofágok alkalmazása – egy régóta ismert, de napjainkban újra felfedezett kezelési módszer. Ellentétben a hagyományos, széles spektrumú antibiotikumokkal, a fágok rendkívül célzottan támadják meg a baktériumokat. Ennek köszönhetően kevésbé károsítják az emberi mikrobiomot és az ökoszisztémát.

Idézőjel ikon

Ugyanakkor éppen a célzott működésük miatt sokféle fágra van szükség a hatékony alkalmazásukhoz, mivel egy adott fág csak bizonyos baktériumokra hat.

A trágya tehát nemcsak a probléma része, hanem egyben a megoldás kiindulópontja is lehet. Az intenzív mezőgazdasági termelés következtében a haszonállatok ürüléke gyakran tartalmaz antibiotikum-rezisztens baktériumokat. Ezek az úgynevezett „szuperbaktériumok” a trágyázás során bekerülhetnek a talajba és a vizekbe, majd végső soron az emberek szervezetébe is eljuthatnak. 

Ha tetszett ez a cikk, akkor olvasd el, milyen hatásai lehetnek az antibiotikum-rezisztenciának.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.