Illegális állatkertet számoltak fel Keszthelyen, veszélyes és védett állatokat tartottak egy családi házban.
Az állatkert sokak számára kedvelt hétvégi program, és felkeresése nem ritkán kötődik szülinapokhoz vagy egyéb jeles eseményekhez. Azonban fontos tudunk, vannak olyan tiltólistás tárgyak, amelyeket szigorúan tilos bevinni az állatkert területére.
Nem lehetett egyszerű egy elefántot Budapestről, az állatkertből Hévízre szállítani, ám kétségkívül szükséges volt. A tudósítások szerint a korabeli sajtó igencsak felkapta a témát.
Furcsa, de egy olyan helyen találkozhatunk egy remek egészségügyi megoldással, ami messze áll az egészségestől. Mégis megoldhatja a világ legnagyobb közegészségügyi problémáját.
Egészséges páviánokat altattak el egy német állatkertben, a döntés miatt a dolgozók halálos fenyegetéseket kapnak, a rendőrség nyomoz.
Sokaknál kiverte a biztosítékot, hogy egy dán állatkert házi kedvencekkel etetné a fogságban tartott ragadozókat.
Megtévesztő álprofil felhasználásával hirdetett nyereményakcióra figyelmeztet a Fővárosi Állat- és Növénykert közösségimédia-oldalán. Közölték: ők nem hirdettek ilyen játékot.
A 20. század elején egészen máshogy néztek még ki az állatkertek: testüknél alig nagyobb ketrecekben sorakoztak az állatok, fémrácsokkal elválasztva. Egy hamburgi férfi találta ki, hogy természetes élőhelyüket imitáló környezetet teremtsen számukra, és ott állítsa ki őket. Carl Hagenbeck megítélése azonban a modern korban nem véletlenül kettős: embereken próbálta ki újszerű megközelítését.
Kóbor medvék jutottak be nemrég a marosvásárhelyi állatkertbe. A vadállatokat sikerült azonosítani is, amiket végül kitessékeltek a ketrecben tartott állatok mellől.
Egy brit állatkert öt, beszédképes papagája veszett össze. Az állatok káromkodtak, a gondozóknak kellett közbeavatkozniuk, hogy ne fajuljon el a helyzet.
A birodalmi vagy nagyhatalmi gondolkodásmód arrogáns csökevénye, hogy az egyik ember tárgyként tekint a másikra, dehumanizálja, és mindeközben jól szórakozik. E kegyetlen és szűklátókörű gondolkodásmód egyik legszomorúbb példája, hogy az emberi állatkerteknek nevezett „kiállítások” létrejöhettek. Nem máshol, hanem itt, Európában, amit a kultúra bölcsőjének szoktunk nevezni.
A Lincoln Park Állatkert munkatársai különös dolgot figyeltek meg a jegesmedvéjüknél: Sikunak foltokban hullott a szőre, és folyamatosan vakarózott. Kiderült, hogy allergiás – ráadásul az emberi hajkorpára is. De hogyan alakulhat ki emberallergia az állatoknál, és miért gyakoribb a fogságban élő állatok körében?
