Atomháború küszöbén: ilyen lesz a világ, ha tényleg megtörténik

Olvasási idő kb. 1 perc

A világban jelenleg dúló háborúk közepette nem kizárt, hogy atomfegyvereket is bevetnek nagyhatalmak egy ponton.

Ennek viszont akár lokális szinten is rettenetes következményei lehetnek – írja a hvg.hu.

Nem biztos, hogy van élet az atomháború után

Egy atomháborúnak globálisan, de akár helyi szinten is súlyos következményei lehetnek az emberiségre és a bolygóra nézve is. Az egyértelmű, hogy egy ilyen nukleáris esemény az élelmiszer-ellátást is komolyan megváltoztatná. A Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársai azt vizsgálták kutatásukban, hogy mi történne a világ legnépszerűbb gabonájának, a kukoricának a termelésével. 

A kukorica termelése 87-%-kal esne vissza egy atomháború esetén
Fotó: Goami / Getty Images Hungary

A kutatás arra jutott, hogyha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, akkor a kukorica éves termelése 87%-kal esik vissza. A szimulációban hat nukleáris háború forgatókönyvét vették alapul, ezek egyre sötétebb képet festenek a lehetséges helyzetekről. Ha bekövetkezik a “nukleáris tél”, a légkör szénrészecskékkel telne meg, ami annyira elzárná a napfényt, hogy akár tíz évre is megváltoztatná a klímát, mert olyan mértékben csökkenne a hőmérséklet. Ez a hosszú ideig tartó hőmérséklet-változás viszont súlyos hatással lenne a mezőgazdaságra és így az élelmiszer-ellátásra is. A kutatók szerint egy globális nukleáris háború során 165 millió tonna korom kerülne a légkörbe, ez pedig 80%-kal vetné vissza a kukoricatermelést világszerte.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Két ország vitatkozott ezen a pici sziklán: felváltva tűztek zászlót a Hans-szigetre

Mindössze 130 hektár, és még kopár meg lakatlan is, mégis két ország csaknem ötven évig vitázott rajta – a Hans-szigeti konfliktus azonban nem pont úgy zajlott, ahogyan azt egy határvitáról „elvárnánk”. Noha a felek között hosszú ideig politikai kérdéssé vált az ügy, nézőpontjaikat egészen békés módon közelítették egymáshoz.

Szülőség

Újszülöttek pelenka nélkül: nem ősanyaság, ez az EC

Az EC, azaz elimination communication – magyarul Természetes Csecsemőhigiénia – a baba jelzéseire és természetes ürítési ritmusára épülő szemlélet. A lényege, hogy a pelenka rutinszerű használata helyett a szülő a megfelelő pillanatban kínál fel ürítési lehetőséget a gyereknek. Az ilyen fajta együttműködés akár már az első hónapokban elkezdődhet.

Offline

A világ első női detektíve mentette meg Lincolnt a haláltól

Amikor a huszonhárom éves, megözvegyült Kate Warne 1856-ban besétált Amerika leghíresebb nyomozóirodájába, a férfiak vélhetően csak mosolyogtak rajta, ő azonban történelmet írt. Nemcsak ő lett a világ legelső női magánnyomozója, ő mentette meg Abraham Lincolnt egy merénylettől is.

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.