Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azt már a legkisebbek is tudják, hogy a távoli Ausztráliában olyan különleges állatok élnek, mint a kenguruk, a koalák vagy a vombatok. De arról a rejtélyes határvonalról még sok felnőtt sem hallott, amelyet még az állatok sem lépnek át.
A faunabirodalom, az ökorégió és biogeográfiai birodalom viszonylag új fogalmak egy azon jelenség különböző aspektusaira.
Az ökorégiók olyan nagy kiterjedésű területegységeit jelentik bolygónknak, amelyeknek természetes élőlényei és fajai különálló egységként működnek.
Ez a magyarázat arra, hogy míg Balin kitűnően elvannak az ázsiai faunabirodalom fajai, addig a 34 kilométerre eső Lombok-szigetén már „csak” az ausztrál faunabirodalom élőlényei érzik jól magukat.
Rejtélyes törésvonal
Orientális faunaterület, vagy indo-maláj faunabirodalom is a neve a Dél-Kelet Ázsiai állatvilágának, melynek
őshonos tagjai képtelenek alkalmazkodni az ausztrál faunabirodalom közösségének ideális körülényeihez.
Vagyis, itt húzódik az a képzeletbeli válaszfal, amelyet a föld keleti és nyugati állatvilágának találkozási vonalaként tartanak számon, s amelyet ösztönösen egyik faunabirodalom tagjai sem lépnek át.
Úgy tartják, az Eurázsiai-hegységrendszer – a Himalájával az élen – éppúgy hozzájárult a választóvonal két oldalán jelentkező markáns különbségek kialakulásához, mint a Közel-Kelet sivatagai. Egy biztosnak látszik, nem csak a szárazföldi állatok nem keverednek a relatív földrajzi közelség ellenére, de még a levegőben, vagy a vízben élő állatok is ösztönösen betartják ezt a képzeletbeli határt – a saját érdekükben.
Ha vonzanak a különleges földrajzi jelenségek, ebben a korábbi írásunkban találsz egy másik érdekeset is.
