Ezt a rejtélyes vonalat semelyik állat nem lépi át: a madarak és a halak is ritkán mennek keresztül rajta

Olvasási idő kb. 1 perc

Azt már a legkisebbek is tudják, hogy a távoli Ausztráliában olyan különleges állatok élnek, mint a kenguruk, a koalák vagy a vombatok. De arról a rejtélyes határvonalról még sok felnőtt sem hallott, amelyet még az állatok sem lépnek át.

A faunabirodalom, az ökorégió és biogeográfiai birodalom viszonylag új fogalmak egy azon jelenség különböző aspektusaira.

Idézőjel ikon

Az ökorégiók olyan nagy kiterjedésű területegységeit jelentik bolygónknak, amelyeknek természetes élőlényei és fajai különálló egységként működnek.

Ez a magyarázat arra, hogy míg Balin kitűnően elvannak az ázsiai faunabirodalom fajai, addig a 34 kilométerre eső Lombok-szigetén már „csak” az ausztrál faunabirodalom élőlényei érzik jól magukat.  

Rejtélyes törésvonal

Orientális faunaterület, vagy indo-maláj faunabirodalom is a neve a Dél-Kelet Ázsiai állatvilágának, melynek

Idézőjel ikon

őshonos tagjai képtelenek alkalmazkodni az ausztrál faunabirodalom közösségének ideális körülényeihez.

Vagyis, itt húzódik az a képzeletbeli válaszfal, amelyet a föld keleti és nyugati állatvilágának találkozási vonalaként tartanak számon, s amelyet ösztönösen egyik faunabirodalom tagjai sem lépnek át. 

Úgy tartják, az Eurázsiai-hegységrendszer – a Himalájával az élen  éppúgy hozzájárult a választóvonal két oldalán jelentkező markáns különbségek kialakulásához, mint a Közel-Kelet sivatagai. Egy biztosnak látszik, nem csak a szárazföldi állatok nem keverednek a relatív földrajzi közelség ellenére, de még a levegőben, vagy a vízben élő állatok is ösztönösen betartják ezt a képzeletbeli határt – a saját érdekükben.

Ha vonzanak a különleges földrajzi jelenségek, ebben a korábbi írásunkban találsz egy másik érdekeset is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár-Zolnay Fruzsina
Molnár-Zolnay Fruzsina
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.