Egy nő alapította a világ első egyetemét, kevesen tudják, hol

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Mi, európaiak, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ez a kontinens a tudás és a kultúra bölcsője, de ha körülnézünk a világban, és tanulmányozzuk a történelmet, akkor láthatjuk, hogy bolygónk telis-tele van olyan emberekkel, akiktől ma is tanulhatunk. Jó példa erre az a nő, aki elsőként alapított egyetemet.

Ha a Afrika felé fordítjuk tekintetünket, akkor egyből a piramisok, a Nílus völgye jut eszünkbe, a modern kori történelemből feldereng az apartheid mozgalom, és a filmek kedvelőinek még a Casablanca is beugrik. De hogy Marokkó más érdekességeket is tartogat számunkra, az talán újdonság.

A saját vagyonából hozta létre az egyetemet

Fez városa Marokkóban olyan különlegességgel büszkélkedhet, amellyel egyetlen európai város sem: itt alakult meg ugyanis az UNESCO által is elismert, a világ legrégebbi és ma is működő egyeteme. Ami még ennél is izgalmasabb: egy nő alapította. 

Csodálatos látvány az egyetem főbejarata
Fotó: Arterra / Getty Images Hungary

Egy valami bizonyos: Fatima al-Fihriya 800 körül látta meg a napvilágot, édesapja vagyonos kereskedő volt. Noha a lány a mai Tunéziában született, a család elvándorolt Fezbe, a mai Marokkó területére. Az apa hatalmas vagyont hagyott a lányára, aki, mivel nem volt olyan ambíciója, hogy továbbvigye a családi vállalkozást, inkább vásárolt egy óriási területet, amire egy mecsetet és egyetemet építtetett, hogy ezzel is szolgálja a közösséget. Az évek során a komplexum sokat fejlődött, és az alapító iránti tiszteletből Fatima szülővárosáról, Qayrawanról, nevezték el

Tudományos centrummá alakult az egyetem

Az Al Quaraouiyine Egyetem 859-ben nyitotta meg kapuit, miután 18 éven át épült, és a diákok a világ minden tájáról érkeztek, hogy ott tanulhassanak a természettudományoktól kezdve, a nyelveken át egészen a csillagászatig. A középkorban az egyetem igazi intellektuális központtá vált, és egyes források szerint II. Szilveszter pápa, aki az arab számok rendszerét meghonosította Európában, itt sajátította el ezt a tudást

Így néz ki az egyetem belső udvara
Fotó: Dea / A. Garozzo / Getty Images Hungary

Amellett, hogy a komplexum maga is a Világörökség része, a könyvtára is egyedülálló: több mint 4000 kötetet tartalmaz, köztük a híres történész, Ibn Khaldun 14. századi művét, az Al-Muqaddimát (magyarul: Bevezetés a történelembe). Szintén a könyvtárban található Fatima eredeti diplomája – mivel ő is itt tanult később – egy fa táblára vésve. 

Fatima odaadása és önzetlen adománya nélkül ez a ma is működő tudományos központ nem létezne, amelynek egyetlen célja van: a tudás megosztása és elérhetővé tétele mindenki számára, hovatartozástól függetlenül.  

Ha kíváncsi vagy a magyar iszlám közösségek életére is, ezt a cikket érdemes elolvasnod. 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Becz Dorottya
Becz Dorottya
Becz Dorottya az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett magyar szakon, majd a Bálint György Újságíró Akadémia posztgraduális képzésén szerzett felsőfokú újságíró képesítést. Később elvégezte a Pécsi Tudományegyetem politológia szakát is. Karrierje során dolgozott online médiumoknál újságíróként, szerkesztőként, szövegíróként, valamint projektmenedzserként az állami és a privát szektorban egyaránt. Később szerkesztőként vállalt munkát ismert és kisebb könyvkiadóknál. Három mesekönyv és két felnőtteknek szóló kiadvány szerzője. A Díványnál 2025 januárjában kezdett dolgozni.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?