Mérgező körte, összevarrt disznó – felfordul a gyomrod a 16. századi előkelőségek kedvenceitől

Olvasási idő kb. 2 perc

Feltehetően a mai főzési szokások is furcsává válnak majd az idő előrehaladtával – így vagyunk most a 16-17. század konyhájával. Ma már biztosan senki nem kíván meg egy jól átsütött hódfarkat ebédre, és senkinek nem kordul meg a gyomra a fonnyasztott teknősbéka hallatán. Akkoriban azonban ezek mind nagy kedvenceknek, előkelő fogásoknak számítottak.

Az ember, amióta képes tüzet csinálni, a történelem során jó néhány bizarr étel elkészítésével kísérletezett. Ezek közül néhány meglepően finomra sikeredett, így a 16. században az arisztokrácia kedvencévé vált.

Az előkelőségek legbizarrabb kedvencei

A világ minden tájáról találunk olyan túlcifrázott 16. századi ételkülönlegességet, amelyet azért alkothattak a kor emberei, hogy rangjukat bizonygassák egymásnak

Íme a cockentice, a 16. századi angol előkelőségek egyik kedvenc étele
Fotó: Wikidmedia Commons

Így született például a cockentice, amely kakasból és disznóból készült, először VIII. Henrik udvarában. Ehhez fogtak egy kakast és egy disznót, mindkettőt leforrázták, majd deréknál félbevágták mindkét állatot. Ezután vették a kakas hátsó és a disznó első felét, majd cérnával összevarrták azokat. Így jött létre az étel disznófejű, kakastestű alapja, amelyet ezután ropogósra sütöttek. 

Létezett egy hasonló, sisakos kakas elnevezésű fogás is. A hozzávalók itt ugyanazok voltak, mint a cockentice esetében, egy kakas és egy disznó.

Az utóbbi a táltos paripa szerepét töltött be az asztalon, míg a kakas egy sisakkal a fején gáláns lovagra emlékeztetett. 

Elkészítése is hasonlított az előző fogáséhoz. Mindkét állatot felaprították, majd a baromfit megtöltötték töltelékkel. Tojással bemázolták az állatokat, majd a kakast ráültették a disznó hátára. Egyesek még dekorálni is szerették ezt a fogást, volt, hogy lándzsát adtak a kakas „kezébe”, illetve előfordult, hogy beöltöztették nemesi ruhába. Az étel ötlete Franciaországból származott. 

A sisakos kakas talán az egyik legfurcsább étel, amely a középkorban nagy kedvencnek számított
Fotó: Wikidmedia Commons

Volt, amelyik halálos veszélyt rejtett

Az egyik legveszélyesebb fogás a lila körte volt ebben az időszakban, ez ugyanis megmérgezhette az embert. Elkészítéséhez hat nagy körtét meghámoztak és feldaraboltak, majd szegfűszeggel, citromhéjjal, cukorral és vörösborral ízesítették. Ezután egy ónból készült edényben párolták meg. Csakhogy az ónból a hő hatására ólom oldódott ki, és a finomságba került, ami nemcsak szép lila színt kölcsönzött neki, hanem halálos méreggel itatta át. 

A lila körte halálos az elkészítése során kioldódó ólom miatt halálos mérgezést okozhatottz
Fotó: Wikidmedia Commons

Az ólommérgezés sok emberrel végzett, de roppant hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy ezt az ételt összekapcsolják a halálesetekkel.

Ha már szó esett a legbotrányosabb ételekről, olvasnál a történelem legbotrányosabb válásáról is? Akkor ez a cikkünk neked szól.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Molnár Kamilla
Molnár Kamilla
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?