Nyomás alatt az izraeli Vaskupola: így teljesített a drónok ellen

Olvasási idő kb. 3 perc

Az izraeli védelmi rendszer egyik legfejlettebb része a Vaskupola, mely a legfrissebb hírek szerint ismét sikerrel védelmezte az országot. Utánajártunk, miként működik.

A világ egyik legfejlettebb légvédelmi rendszerének tartják az izraeli Vaskupolát, mely a legfrissebb adatok szerint az elmúlt órákban mintegy 200 iráni drón és rakéta ellen vette fel a harcot, sikerrel. 

Irán szombatról vasárnapra virradóan a legfrissebb tudósítások szerint mintegy 200 drónt és cirkálórakétát lőtt ki Izraelre. A támadást már napok óta sejtették, az egész világ feszülten figyelte, vajon bekövetkezik-e. 

Az izraeli haditengerészet Vaskupola légvédelmi rendszere Haifa kikötőjében 2019. február 12-én
Fotó: Jack Guez / MTI / EPA

Próbára tették az izraeli Vaskupolát

A több mint egy évtizede működő Vaskupola a világ egyik legfejlettebb védelmi rendszere, mely legalább 10 rakétavédelmi ütegből áll, amelyeket Izrael-szerte stratégiai pontokon helyeztek el. A radarok a mesterséges intelligencia segítségével derítik fel és elemzik az ország légtere felé közeledő objektumokat és azok feltételezett becsapódási helyét. A rendszer ezután elfogó rakétákat lő ki a bejövő rakétákra, amennyiben azok lakott területet találnának el. Egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy egyszerre több beérkező rakétával szemben is képes védelmet nyújtani. A Vaskupola elsődleges feladata, hogy minden, a Gázai övezetből és Libanonból érkező fenyegetést elhárítson.

Kialakításában az Egyesült Államok is segédkezett, de nem csak ők, hanem például Kanada és Magyarország is vásárolt már belőle légi védelme biztosítására. A magyar Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében hazánk tizenegy lokátort szerzett be, az első idén márciusban érkezett meg Magyarországra. 

Ian Boyd, a Coloradoi Egyetem Nemzetbiztonsági Kezdeményezések Központjának igazgatója a Wired elemzésében összegezte mindazt, amire jelen támadás esetén számítani lehetett.

"Az egész rendszert az alacsonyan repülő, gyorsan mozgó rakéták ellen tervezték. Egy drón valószínűleg lassabban repül, mint a rakéták, így bizonyos szempontból könnyebben kezelhető a fenyegetés - nyilatkozta. A szakember szerint a helyzetet az teszi bonyolultabbá, ha a drónok olyan alacsonyan repülnek, hogy a radar nem tudja őket észlelni, ám a legnagyobb kihívást mégis a mennyiség jelentheti az izraeli légvédelem számára. Hiába rendelkeznek többszáz elfogórakétával, az iráni drónok olcsó előállíthatósága miatt könnyen túlterhelhetik a Vaksupolát Ian Boyd szerint, akárcsak október 7-én. Mint azóta kiderült, ez nem történt meg, Izrael győzelmi jelentést tett közzé nemrég. 

Daniel Hagari, az izraeli hadsereg szóvivője vasárnap reggel bejelentette, hogy az Izrael ellen indított rakéták és drónok kilencvenkilenc százalékát elfogták. A harminc robotrepülőgépből huszonötöt számoltak fel a levegőben, és a több mint százhúsz ballisztikus rakéta közül is csak néhány ért földet Izraelben, kisebb károkat okozva a Nabatim légibázison.

Három vonalas rendszer védi az országot

Nem a Vaskupola az egyetlen légvédelmi vonala a közel-keleti országnak, azon kívül a Dávid parittyája és az Arrow is hatékonyan részt vesz a légi támadások elhárításában. Míg a Vaskupola csak a rövid távú rakéták elfogására képes, a védelem második vonala,  a David’ Sling  - Dávid parittyája - a közepes hatótávú, illetve a ballisztikus rakétáktól védi Izraelt. A harmadik védeni vonal az Arrow, ennek a feladata a nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták elhárítása.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Gerhát Petra
Gerhát Petra
Újságíró, szerkesztő
Gerhát Petra pályafutását vidéki televízióknál kezdte sportújságíróként. Művészettörténeti, néprajzi és társadalomtudományi tanulmányokat követően végzett oknyomozó újságíró képzést. Az elmúlt húsz év során politikai és történelmi témájú heti- és havilapoknál, illetve online magazinoknál is dolgozott. A Dívány mellett az Indamedia kisállatos magazinjai, a We love Dogz és a We love Catz újságírójaként is dolgozik, valamint a DOGZ Podcast műsorvezetője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?