Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A jól ismert legenda szerint a világ első filmvetítésén, amikor a mozi szülőatyjaiként tisztelt Lumière fivérek több más rövidfilmjükkel együtt bemutatták a közönségnek A vonat érkezése című alig egyperces alkotást, a nézők – akik korábban sohasem láttak még kivetített mozgóképet – azt hitték, valódi mozdony közelít feléjük, és fejvesztve menekülni kezdtek. A híres történet kétségkívül jól illusztrálja a mozgókép erejét, de van-e bármi valóságalapja?
Nem is volt műsoron az első filmvetítés alkalmával
A városi legenda közismert formájában már csak azért sem állja meg a helyét, mert az Auguste és Louis Lumière által szervezett legelső, fizető nézők számára tartott filmvetítés alkalmával nem is szerepelt a programban A vonat érkezése. Az 1895. december 28-án, a párizsi Grand Café indiai szalonjában vetített műsor tíz, egyenként 50 másodperces, egy-egy snittből álló rövidfilmet tartalmazott, köztük A munkaidő vége, A megöntözött öntöző és A kisbaba reggelije című műveket, a híres vonatos darab premierjére csak egy hónappal később, 1896. január 25-én került sor.
Ettől természetesen még megeshetett volna, hogy a nézők menekülni kezdenek a teremből, azonban rendkívül kicsi a valószínűsége: egyetlen korabeli rendőrségi jelentés és újságcikk sem számolt be hasonlóról, holott a Lumière fivérek fantasztikus találmányának hírét azonnal felkapta a sajtó, és ámuló, lelkendező írásokban számolt be a mozi varázsáról, vagyis biztosan nem hagytak volna ki egy ekkora ziccert. Éppen emiatt, egy hónappal a legendás első mozivetítés után a párizsi kávéházi közönség – akik többsége művelt, nagyvárosi polgárokból állt – már tisztában volt a mozi mibenlétével, és még azok is, akik korábban nem láttak vetített filmet, tudták, mire váltanak jegyet.
A vászon, amelyre Lumière-ék a filmeket vetítették, kicsi, alig 2 méter széles volt, vagyis jócskán nem falnyi méretű, és biztosan nem akkora, mint egy valódi mozdony, emellett a fekete-fehér és néma kisfilmben a vonat nem egyenesen a kamera felé halad, hanem a kép bal oldalára robog be, amint megérkezik a Marseille-hez közeli La Ciotat kikötőváros pályaudvarára.
Hamar elterjedt a pánikról szóló városi legenda
Ugyanakkor alig három hónappal korábban, 1895 októberében egy Granville-ből Párizsba érkező expresszvonat a megengedettnél gyorsabb sebesség és fékhiba miatt látványosan kisiklott a Montparnasse pályaudvaron, áttörte a pályaudvar falát, és a szemközti utcára zuhant. A szerencsétlenségben a 131 utas közül mindössze egy ember veszítette életét, és hatan sérültek meg, a hír azonban bejárta a sajtót, és megdöbbentette a párizsiakat, vagyis a vonatoktól való félelem „benne volt a levegőben” a Lumière-vetítés idején.
Az 1900-as évek legelején már elterjedt a városi legenda a pánikszerűen menekülő emberekről, amit éppen a filmesek és mozitulajdonosok terjesztettek szívesen, így próbálva érzékeltetni a forradalmi új médium „erejét”. Első kézből származó beszámolót, a híres-hírhedt „vonatos” eset szemtanúját azonban – a filmtörténészek minden igyekezetének dacára – máig nem sikerült fellelni. Bizonyíték tehát sem az eset megtörténtére, sem annak ellenkezőjére nincsen.
Több más tévhit is körbelengi a Lumière fivérek filmjeit
A legendás vonatos kisfilmet egyébként több más tévhit is körbelengi, sokan például az első dokumentumfilmnek gondolják, ami kifejezetten téves elképzelés: a filmfelvétel időpontjában a vasútállomás szinte üres volt, ezért a Lumière fivérek általuk verbuvált „statisztákkal”, saját rokonaikkal és ismerőseikkel népesítették be a peront, akiknek pontosan elmondták, mit is kell csinálniuk, amíg forog a kamera. A rövid jelenet tehát valójában megrendezett és pontosan instruált volt, és alaposan megfigyelve feltűnik, hogy több szereplő szándékosan próbál nem belenézni a felvevőgépbe, ez azonban – éppen az igyekezet miatt – gyakran nem sikerül nekik.
Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.
