A könyvkereskedőből lett világhírű fotográfus Eadweard Muybridge egy ló és egy tucatnyi fényképezőgép segítségével forradalmasította a fotózást és nyitott utat a mozi felfedezéséhez – mindeközben megölte hűtlen felesége szeretőjét.
50 évvel ezelőtt Will Smith pofonjánál sokkal nagyobb botrány szemtanúja volt az Oscar-díj-átadó közönsége: a világ egyik leghíresebb filmje, A keresztapa főszerepéért aranyszobrocskával jutalmazott Marlon Brando egy amerikai őslakos ruházatba öltözött fiatal nőt küldött maga helyett a gálára, hogy visszautasítsa a díjat. De miért mondott le az Oscarról a nehéz természetéről és különcségeiről ismert színészlegenda?
Biztos te is rengetegszer találkoztál már filmek és sorozatok eleje- vagy végefőcímében a felirattal, miszerint a látott történet és annak szereplői pusztán a képzelet szülöttei, a valósággal való egyezés pusztán a véletlen műve. Kevesen tudják azonban, honnét ered a közismert tényközlő felirat, és miért szokás kiírni minden filmben – a szálak meglepő módon a titokzatos orosz szerzeteshez, Grigorij Raszputyinhoz vezetnek.
Ő játszotta a filmtörténet első sorozatgyilkosát és az első James Bond-főgonoszt, olyan legendás filmekben szerepelt, mint a Casablanca és A máltai sólyom, manapság mégis kevesen ismerik idehaza a felvidéki születésű Löwenstein László, vagyis Peter Lorre nevét. Egy legendás magyar származású hollywoodi karakterszínészre emlékezünk.
A magyar filmtörténet számos remek, örökbecsű vígjátékkal ajándékozta meg a közönséget, azonban nem lehet minden film Hyppolit, a lakáj vagy Egészséges erotika. Teljességgel szubjektív válogatásunkban összeszedtük minden idők legrosszabb magyar vígjátékait, melyeken csak kínjában nevet a szerencsétlen néző.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
A siker olykor két ember érdeme: a filmvásznon és a tévé képernyőjén számos kiváló párossal találkozhattunk, akik közösen, egymást kiegészítve bűvölték el a nézőket. De vajon mennyire ismered a leghíresebb duók munkásságát, eléggé képben vagy Bud Spencer és Terence Hill, Jack Lemmon és Walter Matthau, vagy épp Mucsi Zoltán és Scherer Péter közös filmjeivel? Kvízünkben tesztelheted a tudásod!
A filmes világban nem mindig érvényes a „suszter maradjon a kaptafánál” elv: néha színészi előképzettség nélküli civilek ugranak be a nagy sztárok mellé, és tapasztalatlanságuk ellenére meglepően hiteles alakítást nyújtanak a gyöngyvásznon. Összegyűjtöttünk néhány esetet, amely bizonyítja, hogy nem mindig gond, sőt, olykor egészen hasznos tud lenni a civil a pályán.
Azon talán nem is rökönyödik meg senki, hogy Hollywood teremtéstörténetének fő alakjai magyarok voltak, de hogy mindketten borsod-abaúj-zempléni falvakból származtak, az már több mint meglepő. Vajon milyen emlékeket őrzött a két filmes üzletember Magyarországról, és hogyan gondozta magyar örökségét?
1912-t írtak, amikor a halk szavú, alacsony termetű bevándorló, erős magyar akcentussal órákig várt, hogy láthassa a nagy hatalmú Jeremiah Kennedyt, az Edison Trust vezetőjét. Adolf Zukor, mint sok sorstársa, 23 évvel korábban, a semmi nélkül érkezett Amerikába Magyarországról. Mert nagyot álmodni, és ez megváltoztatta Amerikát, a világot és azt, ahogyan mindannyian látjuk ezt a világot.
Az 1992-es Aladdin minden idők egyik legnépszerűbb Disney-rajzfilmje, az Ezeregyéjszakából kölcsönzött látványos mese azonban komoly konfliktust szült a dzsinnt megszólaltató Robin Williams és a szerinte aljas módon viselkedő stúdió között: az Egérbirodalom fejesei még egy Picasso-képpel sem tudták kiengesztelni a komikus-sztárt.
Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.
