Mi köze Julius Caesarnak a császármetszéshez? – Tények és tévhitek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A császármetszés a közismert legenda szerint a leghíresebb római államférfi, Julius Caesar után kapta a nevét, aki maga is ezzel a módszerrel jött világra – a valóságban azonban a Rubicont átlépő hadvezérnek nincs sok köze a ma már gyakorinak és biztonságosnak számító, az ókorban azonban kizárólag halott anyákon alkalmazott szülészeti eljáráshoz.

Törvény írta elő, hogy ki kell vágni a halott anyából a gyermeket

A módszer eredete a történelem homályába vész, azonban már a görög mitológiában fellelhetők utalások istenekre, félistenekre, akik „tiszta születéssel”, édesanyjuk hasából kivágva látták meg a napvilágot. A római szülésznők, bábák jól ismerték az eljárást, azonban a mai császármetszéssel ellentétben kizárólag arra használták, hogy a szülés során váratlanul elhunyt anyák méhéből kimetsszék a csecsemőt, sok esetben megmentve a kicsi életét – Plinius szerint a Caesar családnév első viselőjét (Julius egyik ősét) is így metszették ki (latinul caedo, caedere) édesanyjából, a történet hitelessége azonban erősen megkérdőjelezhető. Maga Julius Caesar már több mint negyvenéves volt édesanyja, Aurelia halálakor, tehát joggal következtethetünk rá, hogy az ő esetében nem volt szó efféle életmentő beavatkozásról.

Az eljárás nevének eredetére kétféle magyarázat is született: az egyik szerint a 17. század óta használt sectio caesarea elnevezés a latin secare (vágni) és a fentebb említett caedo, caedere (metszeni) igék nyelvtanilag kissé hibás társításából keletkezett, egy másik teória viszont úgy véli, a beavatkozás elnevezése arra a császári törvényre (Lex Caesarea) utal, amely évszázadokon keresztül előírta a rómaiaknak, hogy a gyermekágyon elhunyt nőket csak azután temethetik el, ha a magzatot kivágták a testükből (lásd az előző bekezdést).

Egy német sebész, Jeremias Trautmann 1610-ben hajtott végre először úgy császármetszést, hogy az édesanya is életben maradt, az eljárás azonban csak a 20. századra vált mindennapossá az orvosi eszközök fejlődésének és a higiénia javulásának köszönhetően. Jelenleg majdnem minden harmadik magyar kisbaba császármetszéssel jön a világra, a műtét halálozási aránya pedig százezrelékes nagyságrendű, vagyis sok egyéb mellett a szülészet terén is alaposan meghaladtuk a rómaiakat.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?

Testem

Felturbózott vitamin lehet hatékony az Alzheimer-kór ellen

A szakemberek egy olyan megoldást kerestek a neurodegeneratív betegségek kezelésére, mely nemcsak a folyamat lassítására képes, hanem gyógyíthatja azokat a károkat is, melyeket a betegségek okoznak. A K-vitamin egy feljavított változata hatékonyan ösztönözte az agyban lévő „előd-sejteket” arra, hogy neuronokká alakuljanak, pótolva ezzel az elpusztult agysejteket.

Mindennapi

Családtagjaid hangján hívhatnak a csalók: minden pénzed elveszítheted, ha nem vigyázol

A mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével egy új, rendkívül veszélyes csalási módszer terjed: a hangklónozás. A kiberbűnözőknek ma már mindössze néhány másodpercnyi valós hangfelvételre van szükségük ahhoz, hogy bárki hangját, legyen az családtag, barát vagy kolléga egyszerűen lemásolják. Ezeket a hangmintákat általában a közösségi médiából vagy korábban titokban rögzített hívásokból szerzik meg.

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.