Mi köze Julius Caesarnak a császármetszéshez? – Tények és tévhitek

Olvasási idő kb. 2 perc

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

A császármetszés a közismert legenda szerint a leghíresebb római államférfi, Julius Caesar után kapta a nevét, aki maga is ezzel a módszerrel jött világra – a valóságban azonban a Rubicont átlépő hadvezérnek nincs sok köze a ma már gyakorinak és biztonságosnak számító, az ókorban azonban kizárólag halott anyákon alkalmazott szülészeti eljáráshoz.

Törvény írta elő, hogy ki kell vágni a halott anyából a gyermeket

A módszer eredete a történelem homályába vész, azonban már a görög mitológiában fellelhetők utalások istenekre, félistenekre, akik „tiszta születéssel”, édesanyjuk hasából kivágva látták meg a napvilágot. A római szülésznők, bábák jól ismerték az eljárást, azonban a mai császármetszéssel ellentétben kizárólag arra használták, hogy a szülés során váratlanul elhunyt anyák méhéből kimetsszék a csecsemőt, sok esetben megmentve a kicsi életét – Plinius szerint a Caesar családnév első viselőjét (Julius egyik ősét) is így metszették ki (latinul caedo, caedere) édesanyjából, a történet hitelessége azonban erősen megkérdőjelezhető. Maga Julius Caesar már több mint negyvenéves volt édesanyja, Aurelia halálakor, tehát joggal következtethetünk rá, hogy az ő esetében nem volt szó efféle életmentő beavatkozásról.

Az eljárás nevének eredetére kétféle magyarázat is született: az egyik szerint a 17. század óta használt sectio caesarea elnevezés a latin secare (vágni) és a fentebb említett caedo, caedere (metszeni) igék nyelvtanilag kissé hibás társításából keletkezett, egy másik teória viszont úgy véli, a beavatkozás elnevezése arra a császári törvényre (Lex Caesarea) utal, amely évszázadokon keresztül előírta a rómaiaknak, hogy a gyermekágyon elhunyt nőket csak azután temethetik el, ha a magzatot kivágták a testükből (lásd az előző bekezdést).

Egy német sebész, Jeremias Trautmann 1610-ben hajtott végre először úgy császármetszést, hogy az édesanya is életben maradt, az eljárás azonban csak a 20. századra vált mindennapossá az orvosi eszközök fejlődésének és a higiénia javulásának köszönhetően. Jelenleg majdnem minden harmadik magyar kisbaba császármetszéssel jön a világra, a műtét halálozási aránya pedig százezrelékes nagyságrendű, vagyis sok egyéb mellett a szülészet terén is alaposan meghaladtuk a rómaiakat.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?