A Szófejtő mai részében nyúlcipőbe bújunk, aztán kiugratjuk a nyulat a bokorból, és ha már húsvét van, harangozunk is neki egyet.
Nyúlszívű. Gyáva, mint a nyúl. Nyúllá vált. Hallgat, mint a nyúl. Nyúlpasszust vált. Számtalan szólásban és közmondásban visszaköszön a nyúl egyik legjellemzőbb tulajdonsága, általában ’eliszkol, megfutamodik’ jelentésben. Ilyen például a magyarban a felveszi a nyúlcipőt (aminek régen létezett felveszi a nyulak bocskorát változata is) vagy a német das Hasenpanier ergreifen. Utóbbi kifejezés jelentése ugyanaz, mint a magyaré, szó szerint azonban a mai németben értelmetlen: ’megragadja a nyúlpanírt’.
„A Hasenpanier kifejezés utótagja azonban csak népetimológiás ferdítés eredménye, a régi németből adatolható egy korábbi Hasenbanner változat is. Eszerint tehát eredetileg a ’nyúlzászlót’ ragadta meg az, aki elmenekül. A nyúl zászlaja pedig nem más, mint a rövid farka, amely menekülés közben felfelé mered” – olvasható az „Állati” szólások és közmondások című könyvben.
A nyúl félénkségére, gyávaságára célzó szólások mellett persze olyanokat is találunk, amelyek elismerően nyilatkoznak a nyúl futásáról: az úgy fut, mint a nyúl szóláshasonlat ugyanis nemcsak a félős eliszkolásra használatos, hanem a futás gyorsaságára is céloz, hasonlóan más nyelvek azonos értelmű kifejezéseihez:
- francia: courir comme un lapin
- olasz: correre come la lepre
A németben a Hasenfuss ’nyúlláb’ kifejezés a 14. századig ugyancsak arra vonatkozott, hogy valaki nagyon fürgén fut, akárcsak ennek szó szerinti angol megfelelője, a hare-foot, amely még ma is a gyors sportolóra vonatkozik. A Hasenfuss jelentése azonban később a németben némiképp megváltozott, és eltolódott a ’bolondos, kelekótya’ irányába.
A nyúl vadászatához kapcsolódik a ma már ’ravasz mesterkedéssel színvallásra, nyílt állásfoglalásra késztet valakit’ jelentésű kiugratja a nyulat a bokorból szólás is, amely arra utal, hogy a vadászat során a hajtók a bokrokba, fák odvába bújt állatokat úgy próbálják meg előcsalni rejtekhelyükről, hogy botokkal ütik a bokrokat és az avart. Ezzel felriasztják és a vadászok elé terelik az ott megbújt vadakat. A szólás német megfelelője éppen erre a tevékenységre utal: (bei jemandem) auf den Busch klopfen, azaz ’(valakinél) ráüt a bozótra’.
Érdekes szólás a német nyelvjárásokból ismert dem Haus lauten ’a nyúlnak harangoz’ is, mely egy hesseni húsvéti szokással van összefüggésben: húsvét első napjának reggelén egy gyerek odamegy a templom kapujához, és elkezdi hangosan kiabálni, hogy bomm, bomm. Erre előbb a közeli, majd a távolabbi házak udvarából is felhangzik a kiáltás: bomm, bomm, majd a felnőttek közösen koccintanak a húsvét örömére. A szokás azzal a Magyarországon is ismert elképzeléssel van összefüggésben, hogy a templomok harangjai a nagyhét utolsó három napján Rómába költöznek, ahol újra felszentelik őket. Ezért kell őket az emberi hanggal, illetve a fából készült kereplővel helyettesíteni.
No és azt tudod-e, mit jelent az alábbi népi mondás?
Ha tetszett a cikk, olvasd el sorozatunk előző részét is!
