A magyar nyelv egyik legnagyobb kincse a szólások és közmondások gazdag világa. Nap mint nap használjuk ezeket, mégis ritkán gondolkodunk el azon, milyen történetek rejtőzhetnek mögöttük. E villámkvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon ismered-e a jelentésüket.
A közbeszédben valamiféle egészen felesleges dologra biztat az, aki Kukutyinba küld zabot hegyezni. A szólásmondás azonban egy igencsak praktikus és ötletes, valóban szükséges tevékenység nyomán alakult ki. Kukutyin ugyanis egy létező helyiség, és valóban meghegyezték ott a zabot.
A szólásokat, közmondásokat minden áldott nap használjuk, szinte már fel sem tűnnek, hiszen nyelvünk szerves részét képezik. Ebben a kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, hogy tudod-e, melyik állat melyik szólásunkban szerepel.
Ékes anyanyelvünk már hétköznapi szófordulatainkkal, toldalékainkkal, magas és mély hangrendű szavainkkal, valamint alanyi és tárgyas ragozásunkkal is kiveri a biztosítékot a legtöbb külföldinél. De ezek a régi szólások még a vájtfülű magyar anyanyelvűeknek is cifrák.
A szólások és a közmondások mindenképpen színesítik a kommunikációnkat, ám olykor helytelenül használunk ezeket, emiatt az eredeti üzenetük csorbulhat, vagy elveszíthetik eredeti jelentésüket.
A szólások és a közmondások azon túl, hogy gazdagabbá teszik a kommunikációnkat, segítenek abban, hogy röviden, tömören kifejezzünk akár egy hosszabb gondolatmenetet is. Ezek a rövid és velős kijelentések olyan alapigazságokat fejeznek ki, melyeket nehéz lenne elfelejteni.
Szólásaink gyakran keverednek a mindennapi beszédben, és ezek a szóláskeveredések néha szélesebb körben használatosak, mint az eredeti, helyes változatok. Ideje rendet tennünk! Te tudod, mi a helyes alak?
A szólások és közmondások mindennapjaink részét képzik, de mindegyikre úgy emlékszel, ahogyan valóban hangzik? Kvízünkből kiderül!
A különböző nyelvek gyakran árulkodnak arról, hogyan gondolkodnak az azt beszélő emberek, elég megemlíteni a pénzt: a spanyol azt mondja, „ganar dinero”, azaz pénzt nyerni, mintha nem is kéne megdolgozni érte, míg mi, magyarok, pedig egyszerűen és szomorkásan csak „keressük a pénzt”, és a kutya nem garantálja nekünk, hogy találunk is valamennyit.
Nap mint nap szólásokkal és közmondásokkal színesítjük, nyomatékosítjuk vagy pontosítjuk mondandónkat. Ám megeshet, hogy még a gyakran használt velős és tömör bölcsességeket is rosszul vagy helytelenül használjuk, mert nem ismerjük a pontos jelentésüket. Lássuk, te mennyire vagy tisztában a legismertebb bölcsességekkel!
Mennyire ismered ezeket az állandósult kifejezéseket? Vajon ki tudod találni, hogy melyik szólás vagy közmondás mit jelent? Kvízünkből kiderül!
Rossz fát tesz a tűzre – mondjuk arra az emberre (gyakran gyerekre), aki komisz csínyt, rosszaságot követ el, szándékosan árt másoknak gaztettével. De vajon miért pont a tüzelővel kapcsolatos és milyen csínyre utalhat ez a közkedvelt szólásunk?
