Már megint a poloskák: honnan jönnek, mit akarnak, és hogy szabadulhatunk meg tőlük?

Nincs már olyan térsége az országnak, ahol ne jelentek volna meg az invazív címeres poloskák, derül ki egy friss hazai felmérésből. De hogyan és miért szaporodtak el ilyen bosszantó mértékben ezek a kártevők? És mit tehetünk ellenük?

A véletlen behurcolással és az életfeltételeik kedvezőbbé válásával egyre több nem őshonos poloskafaj jelenik meg és terjed el hazánkban, közülük a legnagyobb számban a barnás színű ázsiai márványpoloskával, valamint a zöld színű, Kelet-Afrikából származó, hozzánk Dél-Európából érkező zöld vándorpoloskával lehet találkozni. 

A rovarok osztályába tartozó poloskának világszerte mintegy 40 ezer faja ismert. Becslések szerint hazánkban több mint 800 faj él, és a legelterjedtebbek a címeres poloskák (Pentatomidae) családjába tartozó fajok. Ezek az 5-45 milliméter nagyságú rovarok Ázsiában őshonosak, de mára az egész világot elárasztották, barnás vagy zöldes színű, címerre emlékeztető, trapéz formájú testük után kapták nevüket.

Honnan és hogyan érkeznek hozzánk az invazív kártevők?

„Azok a kártevő rovarok, amelyek tömegesen képesek szaporodni – és ezáltal felborítják az ökológiai egyensúlyt – nemcsak gyorsan terjednek, de igen változatos, akár mostoha környezeti feltételek között is életképesek. Ezek egyrészt azért vannak versenyelőnyben az őshonos fajokkal szemben, mert egyebek mellett az óriási területen termesztett növényeket (pl. napraforgó) is szeretik, másrészt nincsenek természetes ellenségeik, vagy csak nagyon kevés” – mondta el dr. Vásárhelyi Tamás kutató biológus, címzetes egyetemi docens az országos poloskatérképet bemutató online sajtótájékoztatón.

Azokat a fajokat nevezzük őshonosnak, amelyek körülbelül időszámításunk kezdete óta, vagy már az előtt is itt élhettek a Kárpát-medencében, jövevényfajoknak pedig az ez után megjelent fajok számítanak. Ez utóbbiakat vagy az ember telepíti be tudatosan, vagy akaratlanul behurcoljuk őket (ilyen például a kaliforniai pajzstetű), vagy pedig természetes úton, az adott faj genetikai struktúrájának megváltozása, illetve az éghajlati viszonyok megváltozása miatt keresnek maguknak új élőhelyet.

Mint azt dr. Vásárhelyi Tamástól megtudtuk, 1900 előtt egyetlen olyan kártevő jelent meg Magyarországon, amely valóban invazív volt, a filoxéra, avagy a szőlőgyökértetű egész Európa gazdaságára és társadalomszerkezetére súlyos csapást mért azzal, hogy 70-90 százalékban kipusztította a szőlőültetvényeket. A következő ötven évben három jelentősebb faj terjedt el: a kaliforniai pajzstetű, az amerikai fehér szövőlepke, valamint a burgonyabogár, más néven krumpli- vagy kolorádóbogár. A harmadik ötven évben, az ezredfordulóig még mindig csak három jelentős kártevő rovar szaporodott el hazánkban, ezután viszont mintha elszabadult volna a pokol.

Ők is szeretik az almát
Ők is szeretik az almátsaraTM / Getty Images Hungary

Az utóbbi 5-10 évben a kiskertekben és a lakásokban egyre növekvő számban megjelenő poloskák nem a hazai, mérsékelt égövi fajok képviselői – azok továbbra is elsősorban a természetes élőhelyeiken élnek –, hanem az emberek és az áruk intenzív, kontinenseket átívelő mozgásával behurcolt invazív címeres poloskafajok. Ezek eredetileg enyhébb klímájú trópusi, szubtrópusi területekről származnak, és hozzánk elsősorban Dél-Európából és a Távol-Keletről jutnak be, s mivel jellemzően melegkedvelők, így az idő lehűlésével ösztönösen keresik a melegebb, telelésre alkalmas helyeket, melyeket főleg a lakások közelében találnak meg. Ahogy már fentebb említettük, természetes ellenségük szinte nincs, a klímaváltozás (az erős, hosszan tartó téli fagyok hiánya) is segíti a fennmaradásukat, valamint tápnövényeket is találnak maguknak – a haszonnövények közül elsősorban az almát, a bogyós gyümölcsöket és a paradicsomot károsítják –, így kedvező feltételekre lelnek hazánkban a házak, lakások környékén, ezért tapasztalható helyenként tömeges megjelenésük.

Milyen károkat okoznak?

Az invazív címeres poloskák közül a zöld vándorpoloska és az ázsiai márványpoloska a legelterjedtebb Magyarországon, de terjedőben van a nyugati levéllábú poloska is. Ezekkel a fajokkal találkozhatunk a leggyakrabban az otthonaink közelében. Az invazív címeres poloskák jelenléte az embereket érintő kellemetlenségek, zavaró hatások, valamint a mezőgazdasági károkozás mellett elsősorban ökológiai szempontból aggályos. Az invazív fajok képesek a hazai fajokat visszaszorítani, túlszaporodásukkal felborítani a hazai természetes életközösségek egyensúlyát. Bár humán betegségeket nem terjesztenek (növényi kórokozókat igen), szúrós szagú váladékuk irritálhatja a nyálkahártyát, és érzékeny személyeknél allergiás reakciót válthat ki.

Íme, Magyarország poloskatérképe 

A Sokk a rovar Facebook-oldal októberben kérdőíves felmérést tett közzé, hogy kiderüljön, hol és milyen mértékben találkozunk invazív címeres poloskákkal. Már a válaszadók nagy száma is azt mutatta: mostanra országos problémává vált a jelenlétük, hiszen két hét alatt 1600 településből jelentettek poloskaészlelést, és mintegy 14 ezren töltötték ki a kérdőívet.

A legtöbb észlelés Budapestről és a nagyobb városokból érkezett, de a valós fertőzöttséget jobban mutatják a lakosságarányos számok. Ezek alapján az országtérképen az látszik, hogy a déli megyékben tapasztalták a legmagasabb mértékben az invazív címeres poloskák jelenlétét. Baranyában a legnagyobb a fertőzöttség a lakosságarányos észlelések alapján, de nem marad el sokkal tőle Tolna és Békés megye sem. A legalacsonyabb számokat Vas, Győr-Moson-Sopron, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mutatja a térkép. Budapest közepesen fertőzöttnek számít, de a kerületek között nagy a szórás, jelentősebb poloskafertőzöttséget ott tapasztaltak a kérdőívet kitöltők, ahol nagyobb a zöldfelületek aránya. A települések közül a poloskaészlelések toplistáját Kunfehértó vezeti Harkány és Kiskunhalas előtt. A nagyvárosok közül egyedül Miskolcot találjuk az élmezőnyben a lakosságarányos észlelések alapján – összesítette az adatokat dr. Bajomi Dániel, a Sokk a rovar Facebook-oldalt működtető Bábolna Bio Kft. ügyvezető igazgatója. Az interaktív térképeket a Megfoglak.hu oldalon találod. 

poloska Magyarorszag terkep
www.megfoglak.hu

Dr. Bajomi Dániel a felmérés adataiból kiemelte, hogy a nálunk régebb óta megtelepedett ázsiai márványpoloskát és a zöld vándorpoloskát már szinte mindenhol észlelik az országban, de a kérdőívet kitöltők 26 százaléka a Magyarországra csak az utóbbi időben behurcolt nyugati levéllábú poloskával is találkozott már, ami azt mutatja, hogy ezek a fajok nagyon rövid idő alatt képesek elterjedni. A levéllábú poloska jelenléte területileg más képet mutat, mint a másik két invazív fajé. Tolna és Baranya mellett Bács-Kiskun és Veszprém megyében a legnagyobb mértékű a jelenléte, Békés megyében viszont alacsony.

A válaszadók 76 százaléka szerint az elmúlt években vált tömegessé az invazív címeres poloskák jelenléte a lakókörnyezetükben. A kérdőívet kitöltők 61 százaléka az elmúlt öt évben észlelte ezeket a poloskákat, 25 százalékuk pedig tavalytól.

poloska diagramok
www.megfoglak.hu

A Bábolna Bio a poloskafelmérést időről időre szeretné megismételni, hogy információt lehessen kapni ezeknek a rovarfajoknak a további terjedéséről a lakossági megfigyelések alapján, emellett egy új, felmérés is indul, melynek célja közegészségügyi veszélyt is jelentő patkányok és egerek hazai elterjedésének feltérképezése. A kérdőívet itt tudod kitölteni. 

Hogyan védekezhetünk ellenük? 

Egy 2018-ban megjelent cikkünkben számoltunk be arról, hogy az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében egyrészt a hazánkban leginkább elszaporodott két faj, a vándorpoloska és a márványospoloska külső és belső parazitáit tanulmányozzák, hátha azokkal vissza lehet szorítani a kártékony rovarokat, másrészt potenciális csalinövényeket keresnek, harmadrészt pedig téli csapda kifejlesztésén dolgoznak. A sajtótájékoztató során felvehettük a kapcsolatot Kontschán Jenővel, a Növényvédelmi Kutatóintézet igazgatójával is, akitől megtudtuk, hogy egyelőre nem találtak olyan ektoparazitát (tehát nem petében élő, hanem külső élősködőt), ami ezeken a fajokon élne, és olyan csalinövényt sem, ami nagyobb vonzerővel bírna, mint például a címeres poloskák által közkedvelt paradicsom, a téli csapda kifejlesztésére irányuló kísérletek azonban ígéretesnek bizonyulnak.

Ehhez nincs is másra szükség, mint egy 10x10 cm-es karton- vagy papírdobozra, a címeres poloskák ugyanis előszeretettel csoportosulnak kisebb zugokban: a kutatók azt találtak, hogy olyan területeken, ahol tömegszaporodása van a címeres poloskáknak (elsősorban a márványos poloskáknak), 30 és 150 közötti egyedszámban is behúzódnak a csapdába – összegyűjtve pedig könnyebb megszabadulni tőlük, mint egyesével. Hatékony megoldás a fűthető csapda is, hiszen szeretik a meleget, ám ezt egyelőre csak olyan helyen lehet alkalmazni, ahol van áram.

Nemszeretem látvány
Nemszeretem látványsaraTM / Getty Images Hungary

Kidolgozott, kipróbált biológiai védekező módszerek egyelőre nem állnak rendelkezésre az invazív címeres poloskák terjedésének megfékezésére, hatékony irtásuk jelenleg csak vegyszerekkel megoldható. Vastag, erős kitinpáncéljuk miatt nagyon ellenállók, ezért speciálisan címeres poloskák irtására kifejlesztett termékek használata javasolt. Emellett növelhetjük a védekezés hatékonyságát, ha fizikailag is megakadályozzuk bejutásukat a lakásba, aminek különösen ősszel van jelentősége, amikor a hideg elől védett, meleg helyre próbálnak húzódni az áttelelő állatok.

A poloskák hatékony távoltartásához kulcsfontosságú, hogy a szúnyoghálók résmentesen illeszkedjenek az ablak- és ajtókeretekhez, de fontos a redőnytokok átvizsgálása, a nyílászárók szigetelésének, vezetékek kimeneti nyílásainak ellenőrzése, javítása is, a poloskák ugyanis a legkisebb, 1-2 milliméteres réseken át is bejuthatnak a lakásba. Emellett számolj fel minden lehetséges búvóhelyet a ház körül (üres virágcserepek, farakások, lomok), ahová a poloskák nagy számban be tudnak húzódni. Elősegítheted a címeres poloskák gyérítését, ha a ház közelében megtalálható tápnövényeiket rendszeresen átvizsgálod, és a levelek fonákjára rakott fehér petecsomóikat eltávolítod, valamint címeres poloskák irtására alkalmas növényvédő szerrel kezeled a növényeidet, hiszen így megakadályozhatod, hogy nagy tömegben elszaporodjanak a lakásod közvetlen környezetében.

Oszd meg másokkal is!
Mustra