Városvadász: Kitalálod, melyik városban készült a kép?

Épp 173 évvel ezelőtt, 1847. szeptember 30-án, a ma már Budapesthez tartozó Nagytétényben született Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő. Alapismereteit otthon, majd a pesti Prebstel Mária leánynevelő intézet bentlakásos tanulójaként szerezte. Akkoriban erről a szintről nem léphetett tovább egy nő sem Magyarországon. 1869-ben azonban értesült arról, hogy a Zürichi Egyetemre nők is beiratkozhatnak, viszont ehhez férje beleegyezése is kellett. Ezt megkapta, de anyagi támogatást nem, ezért nagyon nehéz körülmények között élt. 1872-től lett az egyetem hallgatója, 1879. február 3-án orvossá avatták. Az egyetem sebészeti klinikáján dolgozott, majd egy alapítványi kórházban töltött egy évet. 1880 februárjában tért haza. Diplomájának elismertetése rendkívüli akadályokba ütközött: 1882 májusában kérte orvosi oklevelének elismertetését, de Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter – az érvényes törvényekre hivatkozva – ezt elutasította. Ekkor letette a szülésznői vizsgát, és szülésznőként működött. Közben a házassága felbomlott, és betegek sokaságát kezelte, hogy ebből tartsa fenn családját. Ebben az időben írta A nők munkaköre című tanulmányát, és minden olyan szervezkedésben részt vett, amely a nők egyenjogúsítását tűzte ki céljául. Később felhagyott szülésznői gyakorlatával, és elméleti kérdésekkel foglalkozott. Ezekben az években sem adta fel orvosi oklevelének elismertetése iránti igényét, ami ekkorra már az egész női társadalom problémájaként jelentkezett. A honosítás végül 1897-ben történt meg, amikor is Budapesten orvosdoktorrá avatták. Ezután már hivatalosan is végezhetett magángyakorlatot, elsősorban nőkkel és szegény betegekkel foglalkozott.