Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Alapvetően nem gondolkodunk sokat azon, milyen hangok hagyják el a torkunkat. Ha izgatottak vagyunk vagy félünk, sikítunk – főleg a nők, de azért a férfiakat sem kell félteni. A koronavírus azonban ebbe a természetes működésbe is beleszól.
Ültél már hullámvasúton? Próbáltad már egy vidámpark különböző játékait? Ezek azért olyan izgalmasak, mert a meglepő ingereknek hála újra gyereknek érezhetjük magunkat. És igen, visítunk, üvöltünk, nevetünk közben. Ezzel a folyamattal pedig egy csomó minden ürül a szánkból és a légutainkból, amennyiben betegek vagyunk, a vírusok is. Pont emiatt döntöttek úgy Japánban, hogy bár újra kinyitják a vidámparkokat, a sikítozást nemes egyszerűséggel betiltják. Aki fel akar ülni valamire, tegye maszkban, csendben, végtelen higgadtsággal. A járványhelyzetben hozott intézkedéseket nem illik kétségbe vonni, de azért térjünk ki arra, milyen hatással van ránk, ha jól kiüvölthetjük magunkat.
Küldd el a hangod Izlandra
Miközben a japánok csendre intenek, Izlandon egészen más a sikításhoz való hozzáállás. Üvölteni ugyanis jó érzés, ezt pedig nemhogy tiltanák, hanem -–a megfelelő óvintézkedések betartásával – bátorítják is. Az izlandi turisztikai egyesület egyedülálló módszerrel állt elő azoknak, akik szeretnék szabadtéren, szép környezetben kiüvölteni magukból minden feszültségüket és dühüket. A sziget tökéletes hely arra, hogy kiengedjük a gőzt: gyönyörű, misztikus, érintetlen, hatalmas szabad terekkel. Ebben az évben személyesen ugyan nem nagyon mehetünk el a Kék Lagúnához, hangunkat azonban odaküldhetjük. A turisztikai egyesület szerint attól is garantáltan meg fogunk könnyebbülni, ha a weboldalukon rögzítjük a sikításunkat, majd megvárjuk, míg ők lejátsszák azt az arra alkalmas területen.
Miért olyan jó érzés üvölteni?
Zoe Aston pszichoterapeuta és mentálhigiénés tanácsadó elmagyarázta, miért érezzük jobban magunkat az üvöltéstől. Ilyenkor az agynak az a része – az amigdala – aktiválódik, amelyik elsődleges szerepet játszik az érzelmi reakciók feldolgozásában és raktározásában. A vágy a sikításra különböző veszélyhelyzetekben ugyanezt a területet kapcsolja be. Azzal, hogy zavartalanul, sőt gátlástalanul kieresztjük a hangunkat egy tágas térben, lehetővé tesszük az amigdala stresszraktárainak kiürítését.
A sikítozást már a hetvenes években is használták terápiás céllal, hogy felszabadítsák az elfojtott érzelmeket, sőt a Primal Scream Therapy az üvöltés révén segített a páciensek gyerekkori, elfojtott fájdalmának kiadásában. Így a kliens képes volt olyan élményeket aktiválni a központi idegrendszerből, amelyeket hagyományos, beszélgetős terápiával nem lehetett elérni. Olyan hírességek próbálták ki az üvöltésterápiát annak idején, mint John Lennon és Yoko Ono. Későbbi kutatások azonban nem igazolták a terápia eredményességét, ezért szép lassan kiment a divatból. Teljesen ugyan nem tűnt el, olyan nevezetes személyek irányítják rá néha a figyelmet, mint Kanye West. A szakemberek azonban fontosnak tartják, hogy haragunkat, sértettségünket, fájdalmunkat olyan formában tanuljuk meg kiengedni, ami nem árt másoknak. Nagyon egyszerűen szólva: egyedül a természetben üvöltözni rendben van, a szüleink arcába már nem. Emellett szükség van az érzelmek kezelésének képességére is, hiszen nem elég felszínre hozni valamit, el is kell helyezni a rendszerben.
Akkor üvöltsünk egy jót!
Ha úgy érzed, régóta beléd szorult a hangod az érzelmeiddel egyetemben, nem csupán Izlandon van lehetőséged kiengedni. Itthon is találhatsz a természetben olyan biztonságos helyet, ahol mások zavarása nélkül tudsz sikítani egy nagyot. 2017 elején rendezvényt is szerveztek ezzel a céllal Budapesten a Normafán. Az idei évben ez nem várható a koronavírus miatt, ezért maximum baráti társaságban van lehetőséged a csoportos üvöltésre. Az elővigyázatosság azonban erősen ajánlott: tartsuk meg a megfelelő távolságot az emberektől sikításkor, és addig is viseljünk maszkot, nehogy a kiáradó feszültség helyére a koronavírus kerüljön.
