A japán kormány engedélyezte az ember-állat hibridembriókkal való kísérletezést. Ez azért jó, mert megoldhatná a szervdonorhiány problémáját, és azért nem, mert komoly etikai kérdéseket vet fel.
Tudósok korábban is ültettek már be emberi őssejteket állati embriókba, a jelenleg érvényes szabályozás szerint viszont 14 nap után kötelesek megsemmisíteni azokat. A Tokiói Egyetem munkatársai azonban most engedélyt kaptak rá, hogy nőstény állatok méhébe ültetve hagyják kifejlődni az emberi hasnyálmirigy-őssejtekkel beoltott egérembriókat – írja a The Conversation.
Emberi őssejteket ültetnek egérembriókba
A Nakaucsi Hiromicu professzor által vezetett tudóscsapat majdnem a megszületésig hagyja fejlődni az embriókat a „béranyák” méhében, így alaposan meg lehet vizsgálni a kifejlődött szerveket. Ha ez sikeresnek bizonyul, a következő szakaszban hagyják megszületni az emberi sejteket hordozó egereket. A kutatók szerint az eljárás megoldást jelenthetne a szervdonorhiányra, ugyanis az őssejtekből bármilyen emberi szerv kifejleszthető, amelyeket azután beültethetnek a páciensekbe.
Mindez azonban komoly etikai dilemmákat vet fel mind az emberek, mind az állatok szempontjából – véli Mackenzie Graham, az Oxford Egyetem filozófia karának tudományos munkatársa. Az egyik fontos probléma az ember és állat közötti határvonal elmosódása. Komoly különbséget teszünk ugyanis aközött, mi számít emberinek és mi nem. Egyesek úgy vélik, az ember-állat hibridek léte az emberi méltóságot kérdőjelezné meg. Mások a morális különbségtétel nehézségét hangsúlyozzák.
Mennyi joguk van az állatoknak?
Teljesen más morális elbírálás alá esik, ha egy ember vagy egy állat rovására követjük el ugyanazt a sérelmet. Az ember-állat hibridek esetében hol húzzuk meg a vonalat? Mi történne, ha egy állatot emberi tulajdonságokkal ruháznánk fel? Ha egy egér agyába emberi őssejteket ültetnénk be, így az állat az emberihez hasonló értelmi képességekre tesz szert? Továbbra is ugyanazok a jogok illetnék meg, mint egy közönséges egeret, vagy etikai értelemben emberi szintre emelkedne? Ez esetben viszont mennyire lenne helyénvaló kísérleteket végezni rajta, amelyek akár a halálát is okozhatnák?
A klasszikus nézet szerint csak az emberi lények rendelkeznek morális státusszal (beleértve az újszülötteket, az öntudattal nem bírókat stb.), sokan azonban úgy gondolják, az állatokra is hasonló etikai szabályokat kellene érvényesíteni, mint az emberek esetében. A vegánok többsége azért ellenzi a hús és más állati eredetű táplálék fogyasztását, mert nem helyesli az állatok ellen, az emberek hasznára elkövetett sérelmeket. Sokan ugyanígy elítélik az állatok kísérletekhez való felhasználását.
A cél szentesíti az eszközt?
Felvetődhet a kérdés, mennyire etikus állatokat tenyészteni azért, hogy elpusztításukkal szerveiket emberekbe ültessék be. A válasz természetesen attól függ, mennyire tekinti valaki az emberrel egyenrangúnak őket. Szintén különbséget jelenthet annak mértéke, mennyiben segít az embereken az állatok halála. Egy laboratóriumi kísérlet esetében csak bizonyos tudományos eredmények igazolásához vagy termékek biztonságos mivoltának tesztelése céljából áldozzák fel őket, míg a mesterséges szervek kitenyésztése révén számos ember élete lenne megmenthető.
Mackenzie Graham azon a véleményen van, hogy az emberi szenvedés és halál ekkora mértékű enyhítése érdekében nem lenne morálisan elítélendő az ember-állat hibridek tenyésztése, még akkor sem, ha ez az állatok szenvedésével és halálával járna. A cél szentesíti az eszközt? Mennyire tekinthető emberrel egyenrangúnak akár egy állat, akár egy ember-állat hibrid (még akkor is, ha az esetleg képes lenne az emberhez hasonlóan gondolkodni)? Ha valóban elszaporodnak a hasonló kísérletek, biztosan szembesülnünk kell ezekkel a kérdésekkel a jövőben.
