Bizarr, mégis sokakkal megtörtént már: egy szervátültetés furcsa „mellékhatásaként” ízlésük, érzéseik, személyiségük, viselkedésük is megváltozott.
Az Egyesült Államokban meghalt egy vesetranszplantáción átesett beteg, miután veszettséggel fertőzött szervet ültettek be a testébe.
Génmódosított disznó tüdejét ültették be egy agyhalott ember testébe Kínában, az új szerv kilenc napig tökéletesen működött.
Az NNGYK kivonja a forgalomból a Tacrolimus Stada immunszuppresszív gyógyszer bizonyos tételeit, mert a gyártótól minőségi hibáról érkezett bejelentés a hatósághoz.
Serge Voronoff hatalmas vagyonra tett szert: kezelése, melynek során majmok hereszövetéből ültetett át páciensei lába közé egy kis darabot, a többi között fiatalságot és hosszabb életet ígért.
Kiderült, hogy a szervátültetés a beteg személyiségére is hatással lehet: a legújabb kutatások azt mutatják, hogy az életmentő műtéten átesett betegek gyakran váratlan változásokat tapasztalnak a személyiségükben, érzelmeikben, de akár az ízlésükben is.
Az orvostudomány fejlődését a múltban gyakran megkérdőjelezhető, sőt, mai szemmel egészen horrorisztikusnak nevezhető kísérletek segítették – a szervátültetés úttörője, a szovjet Vlagyimir Gyemihov talán még Frankensteint is irigylésre késztető módon kétfejű kutyákat hozott létre, hogy megtudja, képes-e az agy idegen testben funkcionálni.
Génkezelt disznószívet ültettek egy férfiba: vajon egy nagyszerű megoldás kezdetét jelenti a donorszervhiány terén, vagy egy etikai sötét verembe löki magát az emberiség ezzel?
Az állati szervek ember testébe ültetve segíthetnek abban, hogy legalább részben megoldhatóvá váljon a szervátültetések egyik legnagyobb probléma: a beültethető szervek hiánya.
A japán kormány engedélyezte az ember-állat hibridembriókkal való kísérletezést. Ez azért jó, mert megoldhatná a szervdonorhiány problémáját, és azért nem, mert komoly etikai kérdéseket vet fel.
HIV-fertőzöttek nem lehetnek szervdonorok, pedig több száz, szintén fertőzött ember életét menthetnék meg.
