Szervátültetés után váratlanul meghalt a beteg – végzetes vírus lapult a transzplantált vesében

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az Egyesült Államokban meghalt egy vesetranszplantáción átesett beteg, miután veszettséggel fertőzött szervet ültettek be a testébe.

Veszettségben halt meg egy férfi az Egyesült Államokban, miután veseátültetésen esett át, de a donorszerv egy olyan embertől származott, aki maga is veszettség miatt vesztette életét – írja The Guardian. 

Veszettséggel fertőzött vesét kapott a beteg

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi központ jelentése szerint a transzplantáción átesett páciens 2024-ben kapott új vesét egy ohiói kórházban. 

A donor veséjében rejtőzött a veszettség vírusa, amely a transzplantált beteg halálát okozta
Fotó: mi-viri / Getty Images Hungary

Öt héttel később remegés, az alsó végtagok gyengesége, zavartság, inkontinencia jelentkezett nála. Kórházba vitték, lélegeztetőgépre került, de már nem tudták megmenteni az életét.

Idézőjel ikon

A boncolás után bizonyosodott be, hogy transzplantált férfi halálát veszettség okozta.

Az orvosok ezután átnézték a vesét adományozó donor adatait: kiderült, hogy a kockázatokat felmérő kérdőívben a férfi beszámolt róla, hogy egy csíkos bűzösborz (csíkos szkunk) megkarmolta. 

Idézőjel ikon

A család elmesélte, hogy a férfi néhány hónappal korábban a vidéki birtokán egy kölyökmacskát védett meg egy agresszív bűzosborztól, de közben vérző sérülést szenvedett a sípcsontján.

Hetekkel később a donor zavarttá vált, nehezen tudott nyelni és járni, hallucinált, merev volt a nyaka. Két nappal később eszméletlenül találták az otthonában, feltehetően szívmegállás következtében. Kórházba vitték, de sosem tért magához, néhány nap múlva agyhalottnak nyilvánították, és lekapcsolták a gépekről. 

Rendkívül ritka, hogy transzplantációval terjed a veszettség

Miután a veseátültetésen átesett páciensnél felmerült a veszettség gyanúja, az orvosok újra átnézték a donor laboratóriumi mintáit, de azok negatívak voltak a betegségre. Csak a veséiből közvetlenül tudták kimutatni a veszettség egy olyan törzsét, amely elsősorban denevérekben fordul elő. 

A vizsgálat egy háromlépcsős fertőzési láncot tart valószínűnek: a denevér átadta a veszettséget a bűzösborznak, az megfertőzte a donort, aki a veséjén keresztül továbbadta a vírust transzplantált férfinek. 

Kiderült, hogy további három beteg a fertőzött donortól származó szaruhártya-átültetésen esett át. Náluk azonnal eltávolították a beültetett szövetet, megelőző kezelést kaptak, így a tünetek nem jelentkeztek. 

A CDC szerint ez csupán a negyedik olyan eset volt az Egyesült Államokban 1978 óta, amikor transzplantáció útján terjedt a veszettség. Megjegyezték, hogy a szervátültetés révén terjedő fertőzéseknek – beleértve a veszettséget is – rendkívül alacsony a kockázata.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Vezető szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.