Ő a leggyilkosabb állat, eddig az emberiség felével végzett

Olvasási idő kb. 2 perc

A Föld bolygón valaha élt mintegy 100 milliárd emberi lény fele a szúnyogok terjesztette betegségekbe halt bele a történelem folyamán – állítja egy amerikai kutató.

A nyár egyik legkellemetlenebb velejárója a szúnyoginvázió. A szárnyas kis vérszívók azonban nemcsak egy kirándulást vagy nyárestét keserítenek meg, hanem ennél jóval ártalmasabbak. A különböző moszkitófajok tizenötféle halálos betegséget terjesztenek, és a történelem során a leghalálosabb biológiai fegyvert jelentették az emberiség számára – állítja Timothy Winegard, a Colorado Mesa Egyetem történészprofesszora, akinek munkáját a New Scientist szemlézte.

A leghalálosabb fegyvernek bizonyultak

A szúnyogok a civilizáció kezdete óta keserítik meg az emberek életét. Az ókori egyiptomiak átkokhoz használtak szúnyoghieroglifákat, az asszírok és babiloniak pedig gonosz istenekhez társították a repülő vérszívókat. Nem véletlen, hiszen a moszkitók által terjesztett betegségek (a magyar szóhasználatban a moszkitó általában a betegséget terjesztő trópusi szúnyogokat jelöli, az angolban viszont minden szúnyogfajt így neveznek), például a malária, a Zika-vírus vagy a sárgaláz több százezer emberrel végez évente.

Vérszívó ellenségünk
Fotó: mirceax / Getty Images Hungary

Winegard, aki The Mosquito: A human history of our deadliest predator (A szúnyog: az emberiség történelmének leghalálosabb ragadozója) című könyvében gyűjtötte össze kutatási eredményeit, úgy véli, a történelem során élt összes, mintegy 100 milliárd emberi lény felével a malária végzett. A betegség óriási szerepet játszott az emberi történelem alakulásában.

Róma elleni támadások és keresztes hadjáratok hiúsultak meg miatta, akadályozta a brit gyarmatosítók útját Dél-Afrikában, és az amerikai csapatok hadviselését Vietnámban. A történész szerint Tutanhamon, Nagy Sándor és Dzsingisz kán egyaránt a gyilkos szúnyogok áldozatául esett, csakúgy mint az a 95 millió közép- és dél-amerikai őslakos, akik az európai hódítók által behozott rovarok által hordozott kórba haltak bele.

A jövőben még nagyobb veszélyt jelentenek majd

A könyvből többek közt az is kiderül, hogy az elefántok a hátbőrük összeráncolásával ölik meg a rájuk szálló szúnyogokat, hogy a fiatal rénszarvasokat percenként 9000-szer csípik meg a szúnyogok főidényben, és hogy az abrakadabra varázsszó a korai keresztények malária elleni amulettjeire volt felvésve. Az utolsó fejezetek a klímaváltozás hatásaival foglalkoznak, a tudósok szerint ugyanis a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése valódi Kánaánt jelent majd a betegségeket terjesztő moszkitók számára.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.