Sokáig azt hittük, hogy a pandák létezése egyidős a bambusz fogyasztásával. Ez azonban most megdőlni látszik, mivel kutatók szerint nem is 2 millió, csak 5 ezer éve áll az örökzöld növényből az étrendjük.
Egy kutatásban az ősi és a jelenleg élő óriáspandák fogaiból és csontjaiból származó vegyi anyagokat hasonlították össze. A molekuláris és paleontológiai vizsgálatok eredményeiről a Science News számolt be. Ezek szerint valószínű, hogy a pandák és a bambusz kapcsolata a korábban feltételezett 2 millió év helyett csak az elmúlt 5 ezer évben vált ilyen szorossá.
A jól bevált bambusz
Amikor a reggeli, ebéd vagy az esti menü kiválasztására kerül sor, a pandáknak könnyű dolguk van, hiszen végtelen mennyiségű bambuszt el tudnak fogyasztani, erre pedig a közép-kínai bambuszerdők adnak lehetőséget. Azonban pár ezer évvel ezelőtt sokkal szélesebb skálán mozgott az étrendjük.
„Általánosan elfogadott, hogy az óriáspandák már régóta bambusszal táplálkoznak, azonban a kutatás eredményei ezt most megcáfolták” – állítja Fuwen Wei, a Kínai Tudományos Akadémia zoológusa.
Wei és csapata évezredekkel ezelőtti, és jelenleg élő állatok izotópjainak a relatív tömegkülönbségét hasonlította össze. Az állatok étrendje különböző mennyiségű nehéz és könnyű, szén-, oxigén-, valamint nitrogénizotópot tartalmaz, amelyek a csontokba, a hajba, a körmökbe és a fogakba épül be. Az izotópok aránya a testben az állat táplálékláncban elfoglalt szerepétől és a táplálkozási szokásaitól függ. A ragadozó állatok szervezetében például magasabb a nitrogén-15 izotópok száma, hiszen az általuk elfogyasztott húsban magas a nitrogéntartalmú aminosavak száma. A hideg, száraz helyen élő állatok általában több nehéz oxigénizotópot fogyasztanak, mert a nehéz izotópok a környezeti hatások miatt nehezebben párolognak el.
„Az izotópok valójában képesek megőrizni mindazt, amit az állat átél élete során” – mondja Larisa DeSantis paleontológus.
Időbe telt, mire átálltak a bambuszra
A jelentős bambuszfogyasztás miatt a pandák szervezetében az elmúlt pár ezer évben sokkal kisebb arányban volt jelen a nitrogénizotóp, mint a többi, növény- vagy húsevő medve szervezetében. Azonban, amikor a nagyjából 5 ezer évvel ezelőtt élő pandák izotópjait hasonlították össze más állatokéval, nem találtak jelentős különbséget, ami arra enged következtetni, hogy a pandák étrendje nem volt ennyire specifikus, mint napjainkban.
A csapat ezután a pandák fogaiban található oxigén- és szénizotópokat vizsgálta. Ezek a leletek 2,6 millió évvel ezelőttről származtak. A fosszíliák jelentős eltérést mutattak az oxigénizotóp mértékében, ami arra utal, hogy nemcsak a jelenlegi, hűvös, nedves környezetükhöz adaptálódtak, hanem régebben jelen voltak az erdőkön kívüli, forró, száraz éghajlatú területeken is. A szénizotóp mennyisége arra utal, hogy a pandák mindig is a növényi alapú étrend elkötelezett hívei voltak.
A medvék ősei miatt nem meglepő, hogy a pandák étrendje korábban változatosabb volt, mint napjainkban. DeSantis szerint „nagyon érdekes, hogy ezzel a módszerrel dokumentálható a táplálkozási szokások változása”.
„Az, hogy milyen tényezők vezettek a pandák szigorú étrendjének kialakulásához, egyelőre rejtély” – említi Wei. Az evolúció mindent megtett azért, hogy megkönnyítse a pandák számára a táplálkozást. A speciális fogazat megkönnyíti a bambusz rágását, a módosult csuklócsont segítségével pedig könnyebben szakítják le a bambusz hajtásait. A kutatók már csak arra kíváncsiak – az egészségükre gyakorolt kedvező hatás mellett –, hogyan és miért váltottak a pandák a szigorú növényi étrendre.
