Amerikai tudósok szerint alapvetően befolyásolná táplálkozási szokásainkat, ha a desszertekről döntenénk először az étkezéseket megelőzően.
Az általánosan bevett szokás szerint a desszertet az ebéd vagy vacsora végére, a főétel utánra hagyjuk, éppen ezért utoljára marad annak kiválasztása az étlapról. Ez a sorrend olyan szinten része kultúránknak, hogy legtöbben sohasem kérdőjelezzük meg, amikor egy étteremben rendelésre kerül a sor. Az Arizonai Egyetem munkatársai azonban eljátszadoztak a gondolattal, vajon miként befolyásolná tápanyag- és kalóriabevitelünket, ha fordítva látnánk hozzá a kínálat megszemléléséhez. Nemrég megjelent tanulmányukat a Medical News Today szemlézi.
Agyban dől el a helyes étkezés
Az elhízás világszerte hatalmas egészségügyi problémát jelent, éppen ezért igyekeznek a szakemberek választ találni arra a kérdésre, hogy táplálkozási szokásaink, például az általunk fogyasztott ételadagok nagysága, milyen hatással van arra, hogy hány kalóriát viszünk be szervezetünkbe az egyes étkezések alkalmával. Martin Reimann egyetemi oktató és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogyan változtat a „képleten” az, ha a hagyományostól eltérő módon, a desszerttel indítjuk a menü tanulmányozását. A kutatók négy különböző kísérlet révén vizsgálták az azokban részt vevő hallgatók táplálkozását – az első esetben az intézmény étkezdéjéből, míg a többi három kísérletben egy-egy fiktív online ételfutár-szolgáltatással kellett az alanyoknak összeállítaniuk az ebédjüket.
A legtöbb esetben mind a különböző éttermek és büfék étlapján, mind az internetes site-ok kínálatában az alsó szférákban, a főételeket követően helyezkednek el a különféle desszertek. A kutatók megcserélték a sorrendet, minek következtében a hallgatóknak a desszertet kellett először kiválasztaniuk, ezután döntöttek a többi fogásról. A hallgatók két nassolnivaló, egy egészséges gyümölcstál és egy igencsak hizlaló citromtortaszelet közül választhattak. A kísérletekben egyértelműen kiderült, hogy azok a résztvevők, akik a magas cukor- és szénhidráttartalmú nyalánkságot választottak, ezt követően főétel gyanánt kímélőbb, egészségesebb ételekre tették a voksukat. Reimann és munkatársai úgy találták, hogy átlagban harminc százalékkal kevesebb kalóriát fogyasztottak az ebéddel azok, akik a tortával indították a rendelést.
A kutatók szerint mindennek természetesen pszichológiai okai vannak. Miután kiválasztottunk desszertnek egy cukortól tocsogó édességet, úgy gondoljuk, hogy főételként inkább valami kímélőbbet kéne fogyasztanunk, míg ellenkezőleg, ha nassolnivalónak gyümölcsöt vagy más, egészséges finomságot választottunk, inkább bevállaljuk a zsírosabb fogásokat, hiszen úgy véljük, majd a desszertnél „kompenzálunk”. Mindez nagyon is tudatos választás. Az egyik esetben a tudósok arra kérték a résztvevőket, hogy ebédrendeléskor egy kétjegyű, illetve egy hétjegyű számsorra próbáljanak folyamatosan emlékezni. Mivel ez a kognitív munka eltérítette figyelmüket az ételek közti mérlegelésről, a fentebb vázolt összefüggések az ő esetükben egyáltalán nem voltak megfigyelhetők.
Reimann és kollégái természetesen felhívják figyelmünket rá, hogy a kutatás egyáltalán nem tekinthető reprezentatívnak, hiszen ők maguk is erősen befolyásolták annak kimenetelét – az alanyoknak például két markánsan eltérő lehetőség – egy gyümölcstál és egy szelet citromtorta – közül lehetett csupán választaniuk, míg valós körülmények között számtalan egyéb opció áll rendelkezésükre. A kutatók azt is érdemesnek tartják megemlíteni, hogy a négy kísérlet közül csupán az első zajlott le valós társadalmi térben, az utolsó három ugyanis online közegben valósult meg. Mindettől eltekintve a szakemberek fontosnak tartják kutatásuk eredményeit abból a szempontból, hogy ezáltal sok minden kiderülhet arról, mennyire fejben dőlnek el az elhízáshoz vezető különböző tényezők és hogy pusztán étrendünk jó megválasztásával mennyit lehetne segíteni ezen a problémán.
