Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarországon minden harmadik háztartásban él kutya, ám sokan nem fontolják meg eléggé a kutyatartást, és gyorsan megszabadulnak az állattól, ha például nehézségek adódnak, vagy gyerek érkezik a családba - hangzott el a Cofidis felelős állattartást hirdető programjának bemutatóján. Pedig a kutya ugyanúgy kötődik a gazdájához, mint egy 2-3 éves kisgyerek a szüleihez.
"Ugyanolyan sérelem éri a kutyát, ha kirakják, mintha egy gyereket tennének ki" - mondta Csányi Vilmos etológus azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyen a Cofidis bemutatta új, Kutyaszemmel nevű projektjét. A program fő célja, hogy felhívja a figyelmet a felelős kutyatartásra, valamint az állatmenhelyek problémáira. A Magvető Caféban tartott eseményen részletesen ismertették annak a reprezentatív lakossági felmérésnek az eredményét is, mely a hazai kutyatartást és a menhelyek helyzetét vizsgálta.
A Medián kutatásából kiderült, hogy ma Magyarországon minden 3. háztartásban lakik kutya, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3 millió embernek van kutyája, ezzel pedig vezetők vagyunk a régiónkban. Az Alföldön majdnem minden 2. háznál (45%) van házőrző, míg Budapesten a kutyatartók aránya csak 22%. A legtöbb kutyás a 40-49 éves korosztályból kerül ki, míg a diplomások körében a legkevesebb a kutyatartó.
Egyre népszerűbb az örökbefogadás
A felmérésben külön kitértek az örökbefogadásra is, és a résztvevők egyenlő arányban válaszolták, hogy a következő kutyájukat tenyésztőtől szeretnék vásárolni (18%), vagy menhelyről tervezik örökbe fogadni (18%). Az örökbefogadás számottevően népszerűbbnek bizonyult a fiatalok (26%), a diplomások (28%) és a budapestiek (24%) körében is.
Az örökbefogadóknál a kutya kora és az egészségi állapota volt a legfontosabb, míg a fajtajelleg számított a legkevésbé. A menhelyi kutyáknak ugyanakkor nincs túl jó PR-juk: sokak szerint kiszámíthatatlanok és lelkileg sérültek.
Ahogy a válaszokból kiderült, a befogadóknak az életkor számít leginkább, vélhetően azért, mert a köztudatban az van, hogy az idősebb kutyák nehezebben alakítanak ki kötődést az új gazdával. Ez azonban nem igaz, mert kötődés szempontjából a kutya és az ember teljesen egyformán viselkedik, mondta el Csányi Vilmos. A kutyák ugyanis 1-2 hét alatt képesek egy új emberhez ugyanolyan erősen kötődni, mint az előzőhöz. Ez alapvetően emberekre jellemző tulajdonság, legyen szó akár gyerekről, akár felnőttről. Az ember rokonainál viszont más a helyzet: ha egy csimpánzkölyök elveszti az anyját, akkor depressziós lesz, és elpusztul.
Nincs pénz
A felmérés során 50 menhelyvezetőt is megkérdeztek arról, hogy milyen gondokkal küzdenek, majd ezeket összevetették a lakosság válaszaival. Utóbbiak szerint a legnagyobb problémát a túlzsúfoltság jelenti, majd ezt követi a pénzhiány, hogy nincs keret orvosra és ápolókra, és úgy vélik, hogy az élelem és a gyógyszerek hiánya is komoly gond. Ezzel szemben a valóság az, hogy a leginkább alkalmazottakra kellene a pénz, majd ezt követi a helyhiány, és végül az, hogy nincs elég pénz az állatok orvosi ellátására. Ezenkívül sok menhely küzd logisztikai problémákkal, mert nincsen megfelelő járművük az állatok szállítására, és önkéntesből is kevés van.
Magyarországon az állatmenhelyek az adományokból élnek, ezek elsődleges forrása a lakosság, majd a civil szervezetek és a cégek, míg az állam gyakorlatilag kivonult az állatvédelemből. Wieden Krisztina, a vidéki menhelyeket támogató Hangya Közösség képviselője a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a pénztelenség miatt gyakori jelenség, hogy a menhelyvezetők a saját vagyonukat teszik bele a menhelybe. A vállalatok pedig rendszerint budapesti vagy központi menhelyeket támogatnak, ezért is egyedülálló a Cofidis kezdeményezése, amely felkarolja a vidéki menhelyeket.
A Kutyaszemmel projekt keretében a cég 5 millió forinttal támogatja a menhelyeket a Hangya Közösségen keresztül, és év végén a lakosság bevonásával adománygyűjtésbe is kezdenek. Ezek mellett pedig járműveket bocsátanak a menhelyek rendelkezésére, és figyelemfelhívó kampányokat is terveznek.
Vidékről könnyebb örökbe fogadni
Gyakran éri kritika az állatvédőket, hogy olyan feltételeket támasztanak örökbefogadásnál, amelyeknek képtelenség megfelelni. Először rendszerint kitöltetnek egy kérdőívet, hogy átfogó képet kapjanak a befogadóról, és sokan még erre sem hajlandóak, mondta Wieden Krisztina. Külföldön vannak olyan helyek, ahol még bankszámlakivonatot is kérnek az örökbefogadásnál.
Az állatvédők ugyanis az állatnak keresnek gazdát, és nem fordítva. A fővárosi szervezetek közül sok ideiglenes befogadókkal működik, és egy családi környezetben rehabilitált kutya számára például visszalépés lenne, ha ezek után csak kerti kutya lenne. Ezért a nagyobb testűeket is elsősorban kinti-benti tartással adják oda.
Az ideiglenes gazdánál való elhelyezés előnye, hogy az együtt töltött időszak alatt kiismerik a kutyát, tudják, hogy mennyire jön ki más állatokkal, gyerekekkel, és hogy általában hogyan viselkedik családi környezetben. Ezekről nem nagyon van információ egy olyan vidéki menhelyen, ahol több kutya van egy kennelben, és még arra sincs kapacitás, hogy mindegyik állatot rendszeresen kivigyék sétálni. Az ilyen kutyák pedig gyakran esélyt sem kapnak, hanem a menhelyen élik le az egész életüket.
15 évig tartó felelősség
Egy kutya megvásárlása vagy befogadása komoly döntés, és rengeteg szempontot végig kell gondolnunk, mielőtt belevágunk. Mi történik vele, ha elutazunk nyaralni, vagy netalán egy külföldi állásajánlatot kapunk? Mi lesz, ha baba érkezik a családba? És ha a kutya megbetegszik, lesz pénzem a kezelésre? Meglepően sokan átsiklanak ezek felett, és ezért van az, hogy a menhelyre kerülő kutyák 40-50%-át a saját gazdája adja le. Persze lehetnek olyan váratlan helyzetek, amikre az ember nem tud felkészülni, és az állatnak is jobb, ha új gazdához kerül. De a kutyák alapvetően kiválóan tudnak alkalmazkodni, másképp nem váltak volna az ember legjobb barátjává. Tartsuk ezt szem előtt, mielőtt automatikusan gazdát keresnénk neki, ha jön a gyerek.
