Klasszika mitológia: az Európa Kiadó élt, él és élni fog

Olvasási idő kb. 5 perc

Vagyis Menyhárt Jenő és az 1981-ben, az URH romjain alakult, és azóta már többször is feloszlott együttese örök. Élő bizonyosság volt erre a vasárnap esti ráadás koncertjük Újbuda szívében, ahol persze megtöltötték a termet, s ahol ismét megénekelték a közönséggel együtt az immár a klasszikus irodalomba tartozó verssoraikat. Helló, bébi, te nyomorult állat!

Mindig is kedveltem Menyhártot, de a 2004-es Szigeten lopta be magát visszavonhatatlanul a szívembe. Kiállt a színpadra, és azt mondta: "Jó estét! Önök egy öregembert látnak. Én meg a naplementét."

Kis magyar memoriter: mindenki tudja

És azzal bele is csaptak a Küldj egy jelet fentről! című számukba. Ami nem lepett meg, hogy rémes volt. Az Európa Kiadó koncerten valahogy sosem tudott igazán jól zenélni. Ami meglepett, hogy húsztól hatvanig minden korosztály képviseltette magát a nagyszínpad előtti füvön (magam is egy 10 évvel fiatalabb cimborámmal mentem ki), és jól hallhatóan minden generáció tudta a szöveget. Ahogy most vasárnap is, a B32 (lásd keretes írásunkat) színpadán. Eltelt több mint egy évtized, és ez nem változott. Más viszont annál inkább.

És a színpadon: Krasznai Tünde!

Először is, lett a definiáltan alternatív rockzenét (legyen az bármi is) játszó együttesnek előzenekara Bujdosó János gitáros és Krasznai Tünde énekes, egykori X-Faktoros személyében. Bujdosó remek zenész, Krasznainak meg remek hangja van (bár a netes keresőprogramok elsősorban nem ezért szeretik), egy bárban kiválóan meg is férnének, itt inkább udvarias volt a taps, mégiscsak Budán vagyunk, ugye.

Basszus, a Jenő megtanult gitározni!

Aztán csak úgy mellékesen megjelentek Másik Jánosék a színpadon, Menyhárt a nyakába akasztotta a gitárt, és kiesett a kezemből az ásványvizes palack: Jenő, az isten, megtanult gitározni, és a zenekar is összeállt, fantasztikusan szóltak. Harmadiknak vagy negyediknek előkerült a Küldj egy jelet!, és a közönség tombolt, egy emberként üvöltötte: „Ez az éjszaka sosem ér véget, gyönyörű vagy és én szeretlek téged!” Aztán kicsit leült a hangulat, mert a zenekar ragaszkodott az új számainak felvezetéséhez, Menyhárt nem engedett, bár időnként valaki sörízű hangon bekiabálta valamelyik 80-as években született számnak a címét.

Klasszika citatológia: 7 kedvenc Európa-idézetünk

Megszülettél, védd meg magad, temesd el a halottakat.

Lehet, hogy neked jó ez a harc, de ne taníts ölni, ha élni akarsz.

Agyamban kopasz cenzor ül, minden szavamra ezer fül. Valaki helyettem gondolkodik, valaki helyettem távozik. Nem nyerhetek, nem veszthetek, ha nem leszek, hát, nem leszek,/Szabadíts meg a gonosztól.

Helló, bébi, te nyomorult állat, soha nem akartam különbet nálad.

Megalázó, durva szerelem, soha nem akartam azt, hogy jó legyen.

Gyönyörű autók és gyönyörű nők, éjszakai dühöngők, egy halvány, utolsó emlék: megfogtam egy pincérnő mellét.

Sikíts, karmolj, remeg a testem, repülni szeretnék, de az ágyamon fekszem.

Három Judit, négy Zsuzsa és a rock and roll: ez már irodalom

Jó volt a koncert így is, és az új számok között is akadt egy-két dögös darab, de mindenkinek, így az Európa Kiadónak is tudomásul kell vennie, hogy a múlt században született szövegeik egyfelől folklorizálódtak, másfelől az irodalmi kánon részei lettek. Lehet, hogy valaha mindenki kívülről fújta (részben, mert beleverték), hogy „Ég a napmelegtől a kopár szík sarja”, meg hogy „kékítőt old az ég vizében”, de most a cinkos összekacsintást az váltja ki, hogy „Három Judit, négy Zsuzsa és a rock and roll,/Mégsem érzem szombat éjjel magam jól.” Vasárnap is ezt várta, szomjazta a közönség: a közös irodalmi nyelv biztonságát és akolmelegét. Végül megkapta: az utolsó negyed óra tette felejthetetlenné a tegnap estét.

Bartók 32: egy hely, aminek története van

Menyhárt Jenőék biztos nem akadtak fenn azon, hogy egy újbudai galériában kell koncertezniük, zenéltek ők már annyi helyen. Magunk is csak azért akadtunk fönn egy emelkedett pillanat erejéig a dolgon, mert a Bartók 32 kultikus hely. Története van, amely 1977-ben kezdődött. Ekkor alakult meg a Bartók Galéria, a Bartók 32, a vezetője pedig az a Zsolnai Gábor lett, aki akkoriban a Belvárosi Színpad révén ismert színházi rendező volt. S bár outsider volt, a helyet ő tette országos ismertségű és jelentőségű hellyé. Itt született meg az első, a kimúlófélben lévő állami mecenatúrát pótolni hivatott csoport, a DunapART Alkotó Közösség is 1987-ben. 1991-ben Szentjóby Tamás lett a galéria vezetője, őt 1993-ban váltották le. Cserék azóta is voltak szép számmal, ahogy mindenféle viharok és névváltások, de most ismét teljes pompájában várja látogatóit a B32 Galéria és Kultúrtér a Bartók Béla út 32-ben.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek