Magyar szépség - titkos gyógynövények és energiapótlás

Olvasási idő kb. 6 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Izgalmas hazai úticélokat keresve jutottunk el a Pannonhalmi Főapátságba. Benézhettünk oda is, ahova egyébként vendég nem jut be. Kézzel írt, 18. századi gyógynövényes könyvet lapozgattunk, a pincészetben pedig olyanokat tudtunk meg, mint hogy a mértékletes ivás nem távolít el Istentől. Kellemes ördögűzés körpanorámával, levendulaillattal.

Történelemmel átitatott Borterasz

Úgy terveztük, hogy másfél óra alatt lezavarjuk a látogatást, de az idő valóban képlékeny errefelé, ugyanis 10 órára érkeztünk, és egyszer csak azt vettük észre, hogy már délután három óra van. Megtudtuk, hogy a minden háztartásban megtalálható, híres pannonhalmi gyógyteát nem itt gyártják, hanem az apátsági receptúra alapján állítja össze egy gyógynövényes cég. A pincészet viszont nagyon is saját, akárcsak a kiváló kulturális programoknak helyet biztosító Borterasz. A kis közösség nem is olyan kicsi: több, mint kétszáz ember ügyel a terek, utcák és a belső helyiségek tisztaságára, az apátság és vállalkozásai működésére.

Külön tárlatvezetést kaptunk Hansághy Péter turisztikai és marketing igazgatótól, akinek életpályája talán egy önálló cikket is kitenne. Elárulta, hogy annak idején Szent István hatalmas kiváltságokat adott a főapátságnak, és fejlődéséhez erőteljes lendületet adott az is, hogy még a somogyi tizedet is megkapta: így igen kiváltságos helyzetbe került Pannonhalma. Szent Benedek és Szent Márton napja a két legnagyobb ünnep a főapátság életében: több mint ezer esztendeje szent ez a hely a magyarok számára, hiszen 996-ban az itt megtelepedő bencés szerzetesek, a helyet kiválasztó Géza nagyfejedelem és Szent István királyunk meg voltak győződve arról, hogy Tours nagy püspöke, Szent Márton a "Mons Sacer", "Szent Hegy" közelében született. Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában született a Kr. utáni 316-os vagy 317-es évben. Pannonhalmát 1823-ig Szentmártonnak, ill. Szent Márton hegyének nevezték.

Galéria ikon

21

Galéria: Pannonhalmi apátság
Fotó: Kováts Dániel

Európa védőszentje

Szent Márton 12 évesen döntött úgy, hogy felveszi a keresztény vallást. Szülei ezt nem nézték jó szemmel. 15 évesen, apja akaratára, belépett a hadseregbe. Fiatal kora miatt 4 évig egy gyakorló csapatnál szolgált, 19 évesen lett valódi katona. A feljegyzések megemlítik segítőkészségét, jóindulatát: amikor egy koldussal találkozott köpenyét kardjával kettévágta, és az egyik felét a koldus vállára borította. Álmában Jézus jelent meg a koldusnak adott köpenydarabban.

Szent Benedek a bencés rend alapítója és regulájának kidolgozója. Az első apátságot Monte Cassinón alapította. 1964-ben VI. Pál pápa a nyugati szerzetesség alapítójaként és az európai szellemiség elősegítőjeként „Európa védőszentjévé” is nyilvánította. Az 1001-es királyi adománylevél Monte Cassino jogait adta meg a Pannonhalmi Apátságnak is. A bencés rend népszerűségének egyik oka az lehetett, hogy meglehetősen rugalmas és követhető szabályokat hirdetett.

Tolnai Máté apátsága idején Pannonhalma kiemelt helyet kapott a magyarországi bencés monostorok között, és 1541-től főapátsággá vált. A török hódoltság másfél évszázada alatt azonban rövid időszakokra a szerzeteseknek menekülniük kellett, ez épületeket megrongálódtak. Sajghó Benedek főapátsága alatt jelentős barokk építkezés folyt a monostorban. A XVIII. század, a felvilágosodás évszázada a szerzeteséletben is éreztette hatását. Az állam és az uralkodók a szerzetesközösségek működését a közvetlen hasznosság szerint ítélték meg, és lényegében csak azoknak a rendeknek a létjogosultságát fogadták el, amelyek betegápolással vagy tanítással foglalkoztak. Mivel az a hagyomány, amelyet Szent Benedek Regulája képviselt, nem a közösség munkájára, hanem magára a közösségi életre helyezi a hangsúlyt, II. József 1786-ban beszüntette a magyar bencés kongregáció összes házának működését. Az 1802-ben visszaállított rend elsődleges munkaterületül a középiskolai oktatást kapta.

Gyógyír akármi sebre

1945 után a rend birtokait és a bencés iskolákat is államosították. 1950-től azonban újra engedélyezték a győri és a pannonhalmi gimnázium működését.  A rendszerváltás után a pannonhalmi bencés közösség — az iskolai munka folytatása mellett — új munkaterületeken is próbálja megteremteni azokat az anyagi lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik számára, hogy betöltse szerepét az egyházban és a világban.

Galéria ikon

21

Galéria: Pannonhalmi apátság
Fotó: Kováts Dániel


A pannonhalmi gimnáziumot és kollégiumot 1939-ben kezdték építeni. Teleki Pál miniszterelnök és az akkori főapát, Kelemen Krizosztom olasz gimnáziumot szeretett volna itt indítani, amelyben nagy hangsúlyt kap az olasz nyelv és kultúra oktatása. A magyar és a hazai bencés iskolák történetében teljesen új megoldásnak számított, hogy a gimnázium és a kollégium egybeépült.

Megszemlélhettünk egy 18. századi kézzel írt gyógynövényes könyvet is, amit külön nekünk, egy régi szekrényből varázsoltak elő. A korabeli kötet pont az 'akármi sebre' és az 'éhség ellen' fejezeteknél nyílt ki. A felbecsülhetetlen értékű kötetben olyan tanácsok lapulnak, amiket még ma is sok gyógynövényes cég alkalmaz termékeik előállítása során.

Az Édenkert előcsarnoka

Egy olasz csoportot kerülgetve léptünk be a bazilikába, ami jellegzetes szerzetesi templom, azaz a nép számára nem volt nyitott, főleg a szerzetesek használták. A bazilika több átépítésen esett át. Jelentős változást hozott még a 19. század végén Storno Ferenc munkálkodása. Megtudtuk, hogy azért van ennyi növényi ornamentika a falon, mert a szerzetesek úgy léptek be ide, mintha az Édenkertben lennének. Itt ismerkedtünk meg a függőzáróköves cseppkőboltozat gótikus mennyezetépítési megoldással is, mely legalább annyira bonyolult eljárás, mint megjegyezni a nevét.

Galéria ikon

21

Galéria: Pannonhalmi apátság
Fotó: Kováts Dániel

Amikor a törökök négy évre elfoglalták az apátságot, raktárnak használták, és a legtöbb emberábrázolást megrongálták, letörték a szobrok orrát, ami néhol a mai napig látszik. Hogy ki rakta le a legelső követ erre a hegyre, csak találgatni tudjuk, viszont az átépítések során meghagyták az eredeti falakat, amik közül néhány 13. sz. előtti.

Az apátság rejtett tárlói mélyén őrzik a pannonhalmi apátság adománylevelét, mely István király kézjegyét viseli. A kézjegy annyit jelentett, hogy a Stephanus Rex monogrammába saját kezűleg egyetlen apró tollvonást ejtett a király.

Amikor a Word még álom sem volt

A Biblia Scripta című időszaki kiállításon a középkori kódexírásba kaptunk betekintést. Megtudtuk, hogy mire, mikor, kik, hogyan készítették a kézzel írott könyveket. Megismertük a különböző „szakterületek” munkáját (scriptorok, illuminátorok, lektorok). Ha hibát vétett a kódexíró, a javításra már csak annyi lehetőség nyílt, hogy egyszerűen melléírták az „elütött” betű helyes változatát, vagy a lap aljára, illetve oldalára írták a javított szöveget.

A főapátság és környéke sokat köszönhet az EU-s támogatásoknak, melyekből utak, terek épültek, fogadóépület, és egy futurisztikus, modern üveggaléria, mely étteremnek és borbárnak ad otthont. Az étterem üvegkockája nem tájidegen, inkább a múlt és a jövő cseppmentes illeszkedését mutatja.

A völgyben álló Szent Jakab Ház annyira új, hogy még mindig érezni a friss festék illatát. Olcsó és mégis igényes szálláshelyet találnak itt családok, iskolai kirándulók, zarándokok.

A hatalmas Arborétum is megújul őszre. Kicserélik az elhalt állományt és újakat is telepítenek. Mellette gyógynövény-kert, gyógynövényteázó, levendulaolaj-látványlepárló készül. Az Arborétumban egyébként génmegőrzés is történik, olyan fajokat őriznek itt, amelyek máshol már nincsenek, vagy eltűnőben vannak. Itt, a levendulás mellett működik tavaly ősz óta a bencések évezredes környezettudatosságának megnyilvánulásaként a biomassza fűtőmű.

Galéria ikon

21

Galéria: Pannonhalmi apátság
Fotó: Kováts Dániel

Az egyedi bormérték nem távolít el Istentől

A borászatban találjuk az ország egyik legmodernebb pincéjét, ahol elsősorban reduktív eljárással készülnek a fehérborok. „A borászat művészet, még a nemzeti alaptantervbe is betenném, mert szerintem az alapműveltség része” – meséli tárlatvezetőnk, Hansághy Péter. „A bort egyébként legalább annyi ideig illenék szagolgatni, mint kortyolgatni.”

Az alapanyag nem pumpálás, hanem gravitációs úton kerül a tartályokba, ezáltal megmaradnak benne az alapvető értékek, és nem kerülnek bele nem kívánatos ízek. A reduktív bor az úgynevezett északi típusú bor, az oxidáció kizárásával átmentésre kerül a szőlőből a borba annak gyümölcsössége, frissessége. Tehát a borban a primer, vagyis elsődleges illat, ízanyagok lesznek az uralkodóak. Az ilyen borok színe általában halvány, zöldes árnyalatú - fehérborok esetében. Vörösboroknál sem a tannin és a nagy test dominál, hanem a könnyed játékos fűszeresség.

Illés Tamás marketingvezető elmondta, hogy a parafadugó helyett sokkal jobb a csavaros kupak, a bor ugyanis jobban kívánja, mint a hagyományos parafadugót, így nem érintkezik egyáltalán a levegővel. Arról nem is beszélve, hogy így könnyebben is nyitható és zárható vissza a palack. Nyugat-európában már ez az uralkodó zárási eljárás.

Az apátság Hemina nevű bora aranyérmet nyert. A 'hemina' valójában egy szabadon értelmezhető mértékegység, mégis, amikor Szent Benedek említi, elsősorban nem mértékegységre gondolt. „Annyi korty, vagy pohár, amennyi felemel, megvidámít, erőt, kreativitást szabadít fel bennem, bölccsé, boldoggá tesz, de nem távolít el Istentől!”

Őseink tudták, hova kell építkezni

A pincészet közelében áll a tragikus körülmények között, 2005-ben Dél-Afrikában, autóbalesetben elhunyt Gál Tibor borász emléktáblája, amelyet 2008-ban Várszegi Asztrik főapát megáldott.

Hetek óta az egész főapátság a közelgő Mária-napi ünnepségre készül, ahol majd a gyertyák csonkig égnek.

Szeptember 12-én, vasárnap egész napos program köszönti Pannonhalmán a Máriákat és az édesanyákat. Tárlatvezetés lesz az apátságban, díszebéd, az apátsági pincészet meglátogatása borkóstolóval és egy felejthetetlen hangverseny a bazilikában. A hangverseny keretében a zeneirodalom legismertebb orgona és trombitadarabjai, valamint Mária-énekei lesznek hallhatóak Sáfár Mónika énekművész, Monoki Attila trombitaművész és Nagy László Adrián orgonaművész előadásában.

Látogatásunk során többször felmerült bennünk az felismerés, mely szerint őseink tudták, hova kell építkezni, mert már csak a panoráma is mérhetetlen energiával tölti fel az embert, és valóban közelebb érzi magát Istenhez.

Rimóczi László
Rimóczi László
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ez a hosszú repülőutak rejtett veszélye: akár halálos is lehet

A nyári utazási szezonban százezrek kerekednek fel, hogy 6–12 órát vagy akár még többet töltsenek egy repülőgép fedélzetén a vágyott úti cél eléréséig. Kevesen tudják azonban, hogy a repülés alatt a szervezetünk extrém körülményekkel küzd: a kabin sivatagi szárazságú levegője lebontja a légúti védvonalunkat, a szűk ülésben való tartós mozdulatlanság pedig életveszélyes vérrögök kialakulásához vezethet. A Semmelweis Egyetem szakértője segítségével utánajártunk, hogyan alakulhat ki a repüléstől akár halálos tüdőembólia is, milyen rejtett tünetekre kell hetekkel az utazás után is figyelni, és mit tehetünk azért, hogy az év várt nyaralása ne a sürgősségi osztályon érjen véget.

Testem

Állandóan felpuffadsz, pedig egészségesen étkezel? Nem biztos, hogy az étellel van a baj

Ismerős a helyzet? Mindent megteszel az egészségedért: kerülöd a gyorsételeket, figyelsz a rostbevitelre, tisztán étkezel, a hasad mégis estére úgy feszül, mint egy lufi. A kellemetlen, feszítő érzés az egyik leggyakoribb emésztőrendszeri panasz, amivel nap mint nap küzdünk. A szakemberek szerint azonban egyáltalán nem biztos, hogy a legutóbbi étkezésed a hibás: a háttérben sokszor egészen más, rejtett folyamatok állnak.

Offline

Meghalt, mielőtt megtarthatta volna élete előadását: így született meg a legendás író utolsó könyve

Amikor a világ egyik legtekintélyesebb egyeteme előadássorozatra kérte fel Italo Calvinót, minden adott volt ahhoz, hogy a híres olasz író pályája egyik legfontosabb nyilvános megjelenésére felkészüljön. Calvino azonban már nem érhette meg a rendezvényt: 61 éves korában váratlanul meghalt. Az előadások szövegei mégis fennmaradtak, és később könyv formájában váltak világhírűvé.

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.