Ha túl kevés folyadékot fogyasztasz, azzal nemcsak a fizikai egészségedet veszélyezteted, hanem nagyobb stressznek teszed ki magad, ami idővel súlyos betegségekhez vezethet.
Az emberi test körülbelül 60 százaléka víz, ezért létfontosságú, hogy elegendő mennyiségű folyadékot fogyasszunk. Megfelelő hidratáltság nélkül a testünk és az agyunk nem képes megfelelően működni. Noha ez széles körben ismert, sokan mégsem isznak eleget, ami számos egészségügyi problémához vezethet – olyanokhoz is, amelyekre eddig nem gondoltál.
Nagyobb stressznek teszed ki magad, ha nem iszol eleget
Az Journal of Applied Physiology folyóiratban megjelent tanulmány szerint azoknál, akik napi másfél liternél kevesebb folyadékot fogyasztanak, jóval erősebbek a stresszre adott reackiók, mint akik betartják a vízivási ajánlásokat.
A Liverpool John Moores Egyetem vizsgálatában a fiatal felnőtteket két csoportra osztották a folyadékbevitelük alapján. Az egyik csoport tagjai jellemzően napi másfél liternél kevesebb folyadékot fogyasztottak, míg a másik csoport elérte a hivatalos ajánlásokat – nők esetében ez napi 2 liter, férfiaknál 2,5 liter. A stresszreakciókat befolyásoló egyéb tényezőkben – pszichológiai jellemzőkben, alvásminőségben – viszont nem volt különbség a két csoport között.
Az alanyok egy héten keresztül a bevett szokásaik szerint ittak, közben a kutatók vér- és vizeletminták segítségével követték a hidratáltságuk szintjét. Ezután alávetették őket a Trier-tesztnek, amit széles körben használnak a stressz mérésére egy szimulált állásinterjú és egy fejszámolási feladat segítségével.
Bár a két csoport tagjai hasonló mértékű szorongásról számoltak be, és a pulzusuk is egyformán emelkedett,
a kevés vizet ivó csoportban több mint 50 százalékkal magasabb kortizolválaszt mutattak ki.
A kortizol a szervezet első számú stresszhormonja, amelynek magas szintje hosszú távon szív- és érrendszeri betegségekhez, cukorbetegséghez és depresszióhoz vezethet.
Meglepő módon a kevés folyadékot fogyasztó résztvevők nem számoltak be nagyobb szomjúságról, mint a több vizet ivók. Testük azonban jelezte a hiányt: vizeletük sötétebb és koncentráltabb volt, ami egyértelműen a dehidratáltság jele. Vagyis a szomjúságérzet nem mindig megbízható jelzése annak, hogy nem fogyasztunk kellő mennyiségű folyadékot.
Kettős kihívással szembesül a tested
A dehidratáltság és a stresszre adott reakció közötti összefüggés a szervezet vízháztartásában rejlik. Amennyiben a test folyadékhiányt érzékel, az agy vazopresszin nevű hormont bocsát ki, ami arra készteti a veséket, hogy takarékoskodjanak a vízzel, és tartsák fenn a vér mennyiségét.
Eközben a vazopresszin az agy stresszválaszokért felelős központjára is hat, így fokozódhat a kortizol termelődése. Vagyis miközben a folyadékhiányos szervezet igyekszik vizet spórolni, sebezhetőbbé válik a stresszel szemben, ami kettős terhet ró a testre.
Mit jelent ez a mindennapokban? „Ha tudod, hogy feszült nap vár rád, például egy fontos prezentáció vagy vizsga várható, jó lehet, ha mindig kéznél van egy palack víz” – fogalmazott Neil Walsh professzor, a kutatás vezetője.
Fontos figyelembe venni, hogy a kutatás rövid távon, laboratóriumi körülmények között zajlott, ezért nem bizonyítja, hogy az elegendő folyadékbevitel hosszú távon is csökkenti a stressz okozta betegségek kockázatát, ehhez további vizsgálatokra van szükség.
Ám az eredmények azt sugallják, hogy a vízfogyasztás nem csupán a fizikai egészség, hanem a mentális ellenállóképesség szempontjából is lényeges. A rendszeres és elegendő vízivás önmagában nem jelent megoldást a stresszes helyzetekre, de segíthet abban, hogy szervezetünk kevésbé hevesen reagáljon a kihívásokra – legyen szó munkahelyi feladatokról, családi teendőkről vagy más megpróbáltatásokról.
Figyelj a folyadékpótlásra! Sokan rosszul tudják, mennyi vizet kellene inni.
