Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A legfontosabb az elején leszögezni, hogy a sérv, mint jelenség, nem egy betegség, hanem egy állapot, mely a test szerkezetének megváltozására utal. A hasfali sérvek közül elhelyezkedésüket tekintve a köldök- és a lágyéksérvek a leggyakoribbak.
Mindig valamilyen, a hasüregben hirtelen, vagy tartósan megemelkedő úgynevezett intraabdominális nyomás hatására alakulnak ki, amikor is szervek vagy zsigerek préselődnek a hasfalnak, amely erre szakadással és egy sérvkapu kialakulásával reagál. Általában panaszmentes, ritkán viszont akár életveszélyes állapotba is kerülhet miatta az ember. Persze vannak hajlamosító tényezők megjelenésére: genetika, testalkat, élethelyzet vagy életvitel szokások, mégis mondhatjuk, hogy kortól és nemtől függetlenül is nehezíthetik mindennapjainkat. Csecsemőkorban a sírósabb, hasfájósabb, vagy a nagyon mozgékony, erejüknél és lehetőségüknél nagyobb teljesítményre vágyó babáknál alakul ki jellemzőbben a sérvek valamely formája. Felnőtteknél lehet valamilyen gyulladásos bélbetegség hozadéka is, a nők pedig leggyakrabban a várandósságuk alatt, vagy a szülést követően szembesülhetnek a problémával.
A szétnyílt hasizom (rectus diastasis) is a sérvek csoportjába tartozik. Ez esetben a hasfal közepén függőlegesen végigfutó linea alba a felső median vonalában kiszélesedik és elvékonyodik. Hasűri nyomás fokozódásakor a két egymástól eltávolodott musculus rectus abdominis, azaz az egyenes hasizmok között hosszanti, egyenletes elődomborodás mutatkozik. Legfőbb különbség a klasszikus értelemben vett sérvek és a szétnyílt hasizom között az, hogy míg előbbinél a sérvkapun keresztül kiboltosuló, általában laposan kiemelkedő képlet fedezhető fel a hasfal különböző pontjain, addig utóbbi esetében a linea alba szövetének folytonossága megtartott. Szakadás nincs, maga az elvékonyodott kötőszövet okozza a jelenséget és jellemzően nem lokális, egy pontot érintő, hanem egy hosszanti, függőleges vonulatú „piramist” láthatunk terhelés közben.
Észre lehet venni, amikor a sérv kiszakad?
A sérv keletkezésének pillanatában és utána még néhány napig, hétig is akár a sérvkapu tájékán húzó, égő, nyilalló, feszülő vagy nyomó fájdalmat lehet érezni. Ezzel egy időben, de gyakrabban inkább csak később, egy kisebb-nagyobb elődomborodó terime, tömlő is megjelenik ugyanezen a területen. Ennek nagysága mozgásra, emelésre vagy hasprésre változhat, lefekvéskor pedig kisebb lesz, visszahúzódik vagy teljesen eltűnik. A fennálló panasz és a sérv nagysága nem mindig fedik egymást: sokszor nagy sérvek sem okoznak jelentős fájdalmat, máskor viszont az igen apró, néhány milliméteres kapuval rendelkező sérvek, például egy zsírcsomó kicsípődése is jelentős szenvedést okozhat.
Amennyiben kizáródás történik, azt nem lehet nem észrevenni, olyankor felegyenesedni sem tud az ember. Heves hasfali és hasi fájdalmak, görcsök, bélelzáródás és akut hasi katasztrófa alakulhat ki. Ebben az esetben azonnali sebészeti ellátás szükséges.
Ki segít helyesen edzeni?
A legtöbb sérv egyszerű fizikális vizsgálattal diagnosztizálható, azonban ezt a ténymegállapítást bízzuk mindig az orvosokra. Például szétnyílt hasizom vagy csak egyszerűen egy várandósság miatt a meglazult köldökgyűrű gyakran mutat azonos képet egy köldöksérvvel. Ilyen kétes esetekben javasolt egy egyszerű hasi ultrahang vizsgálat kérése, ahol a hasfal szerkezetére irányuló képalkotással pontosan meg lehet határozni a problémás terület szerkezetét. A kapott eredmény alapján pedig el lehet dönteni, merre tartson a terápia.
Torna vagy műtét?
Torna! Egyértelműen. A kérdés inkább az, hogy műtét helyett vagy ha szükséges műtét, akkor utána mikor kezdjünk tornázni?
Tornával persze semmiféle sérv nem szüntethető meg. De nem is ezzel a céllal edzünk. Köldök-, hasfali vagy lágyéksérv esetében a hasizmok védő- és tehermentesítő funkciója még fontosabb. Hiszen ha egy kialakult sérv mellett, amely ugye a kötőszövet problémája, még az izmainkat is hagyjuk ellustulni, azzal csak tetézzük a bajt. Az sem mindegy viszont, hogy milyen jellegű hasizom-erősítő feladatokat végezhetünk. Hiszen mint minden mozgás – a mozdulatok miatti erőhatások –, emelik a hasüregben azt a bizonyos nyomást. Vannak feladatok, amelyek jobban, és vannak, amelyek kevésbé. Ezt szükséges feltétlenül megtanulni egy ebben jártas és lehetőleg sebésszel együttműködő sportrehabilitációs szakembertől! Ha a sérv panaszmentes, vagy nem az, de látta sebész szakember és jóváhagyta a mozgást, abban az esetben a torna tényleg életmentő lehet! Azt a tényt pedig, hogy a sérv mérete és jellege szerint javasolt valamilyen műtéti korrekció, el kell fogadni. A beavatkozást követően, kontroll után szintén javasolt a rehabilitáció és a mozgás megkezdése és a haskötő mielőbbi elhagyása.
És végül jogos a kérdés: lehet-e még lapos és kockás a has egy sérvvel együtt is?
A válasz szerencsére egy határozott igen! – írja a szerző, egy kétoldali lágyéksérvvel.
Bagyinka Tímea
A szerzőnk sportrehabilitációs és rekreációs szakember, Rectus diastasis master trainer, a LoveYourBelly módszer kidolgozója.
