A mai Dívány-edzésben bemutatjuk, hogy a balance board, vagyis egyensúlyozó lap, billenőlap miként használható plankgyakorlathoz vagy annak különböző változataihoz.
Balance board vagy egyensúlypárna?
A balance board funkcióját tekintve igen hasonlatos az egyensúlypárnához, hiszen instabil kialakítása révén a stabilizációs gyakorlatok remek kiegészítője. Néhány markáns különbséget mégis találunk:
A balance board támaszfelülete merev és vízszintes, szemben az egyensúlypárna puhább, ruganyos és domború felületű kialakításával. Sokkal jobban imitálja így a talaj jellemzőit: nyújtott kartámaszhoz is alkalmas, hiszen a csuklónak a felület megfelelően kemény. Kényelmesen elfér rajta a nagyobb méretű lábfej is, akár kis terpeszt is felvehetünk rajta, míg a párna ebben is korlátozottan használható.
Az egyensúlypárna bár természetesen inog, kialakításából adódóan mégsem képes jelentős elbillenésre. Egy-egy adott modell instabilitása csak minimálisan változtatható, a felfújt levegő mennyiségével. A balance board ehhez képest igen mozgékony. A legtöbb modell többszintű alapzattal rendelkezik, a magasított alapzat nagyon instabil, ha leveszünk belőle, akkor kissé stabilabb.
A balance board oldalirányú rotációra is képes (vagyis csavarodik), ami számottevő nehezítés az egyensúlypárna billenő mozgásaihoz képest.
A terhelhetőség alapvetően modelltől is függ, de nagy általánosságban a balance board 100 kg testsúly körül is megbízhatóan használható, nem ereszt le, nem pattan ki a szelepből a dugasz – ami megtörténhet a párnával.
A párna egyik oldala rendszerint rücskös vagy tüskés, ezek funkciója a felszínnel találkozó testfelület érzékelőreceptorainak ingerlése, hiszen ezáltal agyunk pontosabb képet kap térbeli elhelyezkedésünkről. A billenőlapokon ilyen erőteljes ingerlés nem történik.
Miért jók az instabil eszközök?
Az instabil eszközökkel történő edzések módszertanáról már többször írtunk, most foglaljuk össze legfontosabb pozitívumaikat:
Mire jók az instabil eszközök az edzésben?Labdák, egyensúlypárnák, felfüggesztéses eszközök és társaik.
Tovább olvasom- Fejlesztik testünk stabilizációs képességeit, mélyizmainkat tréningezik az egyensúlyi helyzet megtartására.
- Javítják a neuromuszkuláris (ideg-izom) kapcsolatokat: minél gyorsabban végigmegy a receptorok és az agy között az információ, annál hamarabb végbemegy a mozdulat vagy a mozdulatok láncolata.
- Ezáltal fejlesztik a propriocepciót, vagyis saját testünk helyzetének érzékelését a térben. Ez úgy működik, mintha egy hatalmas 3D modellezés menne végbe az agyunkban, s az egyes elmozduló végtagok receptorai az aktuális helyzetüket azonnal továbbítják az agynak, mely kiértékeli. Vészhelyzet esetén (pl. ha éppen botlunk vagy esünk), képes a korrekciós folyamat gyors levezénylésére.
Amennyiben mozgásszervi problémával küzdünk, esetleg ülőmunkásként gyakran tapasztalunk derékfájdalmat, vagy tüneteink alapján vélhetően felborult izmaink egyensúlya, ezeket az instabil plankgyakorlatokat szakember felügyeletével végezzük, hogy a túlterhelést vagy sérüléseket elkerüljük.
Plank instabil helyzetben
A balance board tehát, mint láthattuk, remekül használható kartámaszos plankalaphelyzet nehezítésére, amikor a fix talajt leváltjuk egy instabil felületre. Mielőtt elkezdjük a használatát, győződjünk meg róla, hogy helyesen kivitelezzük a plankalapgyakorlatot, nem vétünk hibákat.
Az alapgyakorlatot és két izgalmas változatát a The Stage nonstop táncstúdióban mutatjuk be:
A plankkel kapcsolatban az alábbiakat jó tudni:
- A lap felületének segítségével alaphelyzetben minimalizálhatjuk a csukló terhelését.
- Figyeljünk arra, hogy a kar-láb távolságot megfelelően vegyük fel, a gyakorlat kezdetekor ne csússzon el a csuklónk és vállunk az azonos síkból.
- Terpeszhelyzetben könnyebb a stabilizálást elvégezni: amennyiben kisebb a terpesz, vagy összezárjuk a lábfejeket, dolgunk jelentősen nehezebb lesz. Amíg nem vagyunk gyakorlottak a balance boardon, a terpesz segít a farizmok aktív bekapcsolásában is, ami a plank helyes tartásának egyik alapvetése.
- Mindezek mellett természetesen igyekszünk a szabályos, lefelé néző törzshelyzetet tartani.
Plank lábhúzással
- A plankhelyzetet zárt lábbal kezdjük.
- Kilégzésre hátrafelé lábhúzást végzünk farizmaink segítségével, ügyelve arra, hogy semlegesen tartott derekunk nem mozdulhat el: gerincünk ágyéki szakaszának alaphelyzetét tartjuk, medencénk nem fordul el egyik irányba sem.
- Végezhetünk váltottláb-húzásokat – ez a könnyebb verzió –, vagy a kívánt ismétlésszámot elvégezhetjük előbb az egyik oldalra, majd ezt követően váltunk a másikra – ez az izomfáradás miatt jelentős nehezítést jelent.
Plank terpesz-zár
- Ennek a változatnak a kulcsa szintén az előzőkben bemutatott lábhúzás lesz, melyet farizmaink segítségével kivitelezünk.
- Zárt alaphelyzetből kilépünk fél terpeszbe az egyik oldalon, majd kilépünk a másik oldalon is – visszalépünk középre az egyik, majd a másik lábbal.
- Célunk, hogy a terpesz minél szélesebb legyen az alaphelyzet szabályos megtartása mellett: ez alapvetően közepes farizmaink erején múlik.
- A gyakorlat akkor pontos, ha nem csupán oldalirányba visszük a lábfejeket közvetlenül a talaj felett, de minél magasabb ívet húzunk az épp felemelt lábon, farizmaink segítségével.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
A balance board instabilitása már a statikus plankhelyzetben megmutatkozik: valamennyi izmunk jobban dolgozik, de különösen erőközpontunknak és vállövünknek jelent nagyobb kihívást.
A következő nehézségi szint a lábhúzás, ahol dinamikus mozdulatot végzünk, valamint egy támasztópontunkat is elemeljük. A terpeszbe kilépés mozdulata pedig még ennél is nagyobb kihívásokat tartogat, hiszen a mozdulat nem a középvonalunkhoz közel történik, hanem jelentősebb aszimmetrikus helyzetbe helyezkedünk általa.
Ne feledjük, hogy a fenti gyakorlatok az eszköz nélkül is kihívást jelentenek, azaz bármikor térjünk vissza a puszta talajos változatra, ha úgy érezzük, hogy alaphelyzetünket nem tudjuk megfelelően tartani, és izomzatunk ereje nem elég aktuálisan a feladathoz. Mint minden gyakorlatnál, ezeknél is tartsuk szem előtt, hogy a precíz kivitelezés kevesebb ismétlésszámmal kívánatosabb, mint a magas ismétlésszám pontatlanul, nem megfelelő helyzetben végezve.
