Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Kormány nevében benyújtotta a műhús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról tervezett törvényjavaslatot.
Az Agrárminisztérium tavaly nyáron bocsátotta társadalmi vitára a laboratóriumi hús előállításának és forgalomba hozatalának tilalmáról szóló terveit. Azóta ez az egyeztetés lezárult, és ennek alapján a kormány úgy döntött: benyújtja a törvényjavaslatot, amelynek parlamenti elfogadása után állati sejtekből vagy szövetekből mesterséges körülmények között készített húsokat – az orvosi és állatgyógyászati célú felhasználás kivételével – még összetevőként is tilos lesz előállítani és forgalomba hozni.
Ezzel indokolják a kormányzati tervet
A parlament honlapján megjelent törvénytervezetet az emberi egészség és a környezet védelmével, az agrárium fenntartható termelésével, valamint a hagyományos vidéki életforma megőrzésével indokolja a kormány.
A hagyományostól eltérő technológiákban és termelési módokban olyan potenciális veszélyek rejlenek, amelyek alapvető értékeinket fenyegetik
– fogalmaznak a szövegben.
A javaslat kiemeli, hogy a tilalom alól csak a legszűkebb körben lehetnek kivételek, ennek megfelelően a laboratóriumi hús előállítását kizárólag orvosi és állatgyógyászati célú felhasználás esetén engedélyeznék.
Tavaly ősszel már az Unióban is téma volt a műhús, illetve a szintetikus húsalternatívák forgalomba hozatalának magyarországi tiltása. Az Európai Bizottság a tervezetet indokolatlannak és az egységes európai piacra nézve potenciálisan károsnak ítélte. Mindazonáltal nem Magyarország az első, ahol ilyen szigorú korlátozás született: Olaszország már korábban életbe léptette a tilalmat.
Mindkét tilalom megalapozatlan, nem tudományos bizonyítékokra épül
– jelentette ki Francesca Gallelli, a Good Food Institute intézményi kapcsolatokért felelős európai vezetője, hozzátéve, hogy az olasz törvényhozók megsértették az uniós eljárásrendet azzal, hogy csak a törvényjavaslat parlamenti elfogadását követően nyújtották be EU-s véleményezésre.
A magyar kormány ezzel szemben a törvénytervezetet az uniós irányelveknek megfelelően előzetesen bejelentette Brüsszelnek és az uniós tagállamoknak. A hatásvizsgálati lap szerint a törvény elfogadása nem változtatna érdemben az ország versenyképességén.
