Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az ételallergia jelentősen befolyásolja a mindennapokat, megjelenési esélyeit pedig növeli a genetikai hajlam, a gyermekkori ekcéma, az antibiotikumok használata, de még az is, ha túlságosan későn vezetik be az étkezésbe az allergéneket.
Miért fordul elő, hogy az egyik kisgyerek gond nélkül megeszi a mogyorót vagy a tojást, míg a másiknál már egy falat is heves reakciót vált ki? A szülők gyakran tanácstalanul állnak a jelenség előtt. Az elmúlt években egyre több kutatás próbálta feltárni, milyen tényezők befolyásolják az ételallergia kialakulását – most pedig egy nagyszabású tudományos elemzés adott átfogóbb képet a lehetséges okokról.
Az ételallergia gyerekeknél
Az ételallergia olyan állapot, amelynek következtében az immunrendszer tévesen veszélyesnek ítél egy egyébként ártalmatlan élelmiszer-fehérjét. A tünetek lehetnek enyhék, például bőrkiütés vagy hasi fájdalom, de kialakulhat anafilaxia is (gyors lefolyású, életveszélyes allergiás reakció, amely légzési nehézséggel és vérnyomáseséssel járhat) – írja a jamanetwork.com-on megjelent tanulmány.
A témában készült friss kutatás 190 korábbi vizsgálat eredményét foglalta össze, amelyek több mint kétmillió gyermek adatait elemezték. A cél az volt, hogy kiderítsék, mely tényezők növelik vagy csökkentik leginkább az ételallergia kockázatát gyermekkorban.
Ezek a tényezők válthatják ki
Az egyik legfontosabb megállapítás az öröklődés szerepét erősíti meg. Ha a családban előfordult ételallergia, különösen a közvetlen rokonok – például a szülők vagy testvérek – körében, akkor a gyermeknél is nagyobb az esély a kialakulására. Ez arra utal, hogy genetikai tényezők is közrejátszanak az immunrendszer érzékenységében.
Kiemelt jelentőségű a csecsemőkori ekcéma, más néven atópiás dermatitisz (a bőr krónikus, gyulladásos betegsége, amely szárazsággal és viszketéssel jár) szerepe is.
Azoknál a gyerekeknél, akiknél korán jelentkezik ekcéma, jelentősen magasabb az ételallergia kialakulásának kockázata. A kutatók szerint ennek az lehet az oka, hogy a sérült bőrön keresztül az allergének – vagyis az allergiát kiváltó anyagok – könnyebben kapcsolatba kerülnek az immunrendszerrel, amely így „veszélyforrásként” azonosíthatja őket.
Fontos tényezőnek bizonyult az ételek bevezetésének időzítése is.
Korábban sokáig azt javasolták, hogy az allergizáló ételek, például a földimogyoró vagy a tojás bevezetését a szülők halasszák későbbre. Az újabb kutatások azonban arra utalnak, hogy a túl késői bevezetés éppen ellenkező hatású lehet, és növelheti az allergia kockázatát. Úgy tűnik, hogy a megfelelő időben, kis mennyiségben történő korai találkozás segítheti az immunrendszert abban, hogy toleranciát alakítson ki.
Felmerült a bélmikrobiom szerepe is
A mikrobiom a bélrendszerben élő baktériumok összessége, amelyek fontos szerepet játszanak az immunrendszer fejlődésében. Ha ez az egyensúly korán felborul – például antibiotikum használata miatt –, az befolyásolhatja az allergiás hajlamot. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy
ezek az összefüggések összetettek, és nem minden esetben egyértelműek.
Az elemzés arra is rámutatott, hogy több tényező együttes hatása számít. Nem egyetlen ok vezet ételallergiához, hanem a genetikai hajlam, a bőr állapota, a táplálás módja és a korai környezeti hatások együtt formálják a kockázatot. A kutatók szerint éppen ezért a megelőzés és a kockázatcsökkentés is több területet érinthet a jövőben.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el azt is, miért nem szabad a borsszórót használni egy étteremben.
